Források › P068
A brugge-i vívómesterek szabályzata
A brugge-i Szent Mihály-vívócéh 1456. évi szabályzata. A szöveget még nem láttuk; a szakirodalomból ismert.
- Típus
- alapszabályok és rendtartások
- Dátum
- 1456. augusztus 28.
- Hely
- Brugge
- Testvériség
- Szent Mihály-céhek (Németalföld, Észak-Franciaország)
- Ellenőrzés
- hivatkozásból ismert
- Relevancia
- 5/5
A forrás adatai
- ID
- P068
- Típus
- alapszabályok és rendtartások
- Dátum
- 1456. augusztus 28.
- Hely
- Brugge
- Ország (ma)
- Belgium
- Nyelv
- holland
- Testvériség
- Szent Mihály-céhek (Németalföld, Észak-Franciaország)
- Szerző
- Mesto Brugge / majstri šermu
- Levéltár
- Stadsarchief Brugge (signatúra nezistená)
- Relevancia
- relevancia: 5 az 5-ből
- Ellenőrzés
- hivatkozásból ismert
Hivatkozik rá
- P062 Gevaert és Van Noort: németalföldi vívócéhek és vívókönyvek
Kutatási jegyzetek (szlovákul)
- Szakirodalom: Viaene, ‚De gilde van de schermers te Brugge 1444–1905‘, Biekorf 64 (1963), 97–105. o.; Viaene, ‚Schermschool in Brugge 1430‘, Biekorf 1979; Parmentier, ‚Het archief van de Sint-Michielsgilde‘, Gemeenteblad Brugge 1936, bijv. 6; Vandewalle, Beknopte inventaris van het stadsarchief van Brugge I (1973); Hinderyckx – Gevaert – Dendooven, Hallebardiers, 500 jaar Brugse schermerstraditie (2021); városi számadások, 1517 ‚Den gheselscepe van Sinte Michiel (de schermers)‘.
- A nl.wikipedia szerint (ellenőrizetlen): egyesület 1430-tól, kérelem 1444-ben, városi jóváhagyás 1456-ban, 1521. 5. 25-én az ötödik kiváltságos fegyveres céhként ismerték el (keure kizárólagos oktatási joggal); levéltári anyaga a Stadsarchief Brugge-ben: Gildeboek 1717–1904, Verslagboek 1828–1904, ‚Diverse stukken 1559–1806‘.
- A szakirodalom eltérően adja meg a kezdetet (1430 / 1444 / 28. 8. 1456).
- A németalföldi vívók legrégebbi ismert szabályzata – a szöveg beszerzendő.
- I: iskolát csak esküdt mesterek és a testvérületbe felvett prévôt-k tarthatnak fenn (Szent Mihály, ágostonosok), a bírság 20 lb. par., harmadrészekre osztva (fejedelem, város, testvérület).
- II: csak azt fogadják be, aki Bruggében tanult, vagy bizonyítványt hoz olyan helyről, ahol mesterré avatnak.
- III: belépési díj: mester 2 s. groot, prévôt 12 groot, tanulónként 2 groot.
- IV: tanulónként legalább havi 4 s. groot, ‚ten hende dat niement … den anderen zine leeringhe ontrecke‘ (hogy ne csábítsák el egymás tanítványait), 6 lb. bírság.
- V: után ‚verboorghene consten, te wetene ghewaepent te vechtene met haecsen‘ (titkos művészetek, páncélos küzdelem alabárddal/bárddal) annyit kérhet, amennyit akar.
- VI: mesterré/prévôt-vá csak a dékán és a 2–3 legképzettebb mester előtt tett vizsga, valamint a mesterek többsége előtt tett eskü alatti nyilatkozat után avat.
- VII: a város elhagyása előtt rendezni kell a fogadóssal és a tanítványokkal szembeni tartozásokat (10 lb.).
- Tilos vívóiskolát tartani a négy nagy ünnepen, a Mária-ünnepeken, úrnapján, áldozócsütörtökön, újévkor, vízkeresztkor, az apostolok ünnepein, továbbá vasárnap és kötelező ünnepnapokon délelőtt (3 lb.).
- IX: az elhunyt testvér hagyatékából 2 s. groot ‚of een zweert van tween handen‘.
- X: kötelező részvétel a temetésen.
- XI: a dékán és a zoorghers felügyelete.
- Keelhoff a konventtel kötött két szerződést is közli: 27. 2. 1458/9 (‚achte ende vichtich … Sporkelle‘; Willem vander Merch dékán, misék ‚Jan Roels de barbier ende scermere‘) és 1469 (Adriaen Loonman dékán; mise Szent Mihály napján, 29. 9.).
- A forrás Keelhoff 1. jegyzete szerint: ‚Groenenboek A, f° 327, aux Archives de la ville‘ (Stadsarchief Brugge).
- Keelhoff maga a fejezet szövegében 28. 8. 1456 dátumot ír.