Források › P363
Bécs 1441–1442
Két hadüzenő levél Bécs városkönyveiből, Kollár kiadásában. Jangko Liechtenawer 1441-ben Ulrich Eitzinger szövetségeseként csatlakozott a III. Frigyes elleni fellépéshez; nevének szláv alakja arra a cseh–szász közegre utal, ahonnan a legrégebbi Liechtenauer-kézirat is származik, így továbbra is lehetséges, hogy ő volt a mester. Roman Liechtenawer 'zum Anger' Jan Čapek kapitány nevében felmondja a békét (1442). A levelek nem említenek vívást.
- Típus
- oklevél és levéltári irat
- Dátum
- 1441. május 12.; 1442. január 21.
- Hely
- Bécs
- Kiadás
- A. F. Kollár (szerk.), Analecta monumentorum omnis aevi Vindobonensia II, Wien 1762, Syllogè diplomatum Austr. Friderici III, XX. sz. (878–886. hasáb) és LVI. sz. (1027–1030. hasáb)
- Ellenőrzés
- kiadás elolvasva
- Relevancia
- 2/5
A forrás adatai
- ID
- P363
- Típus
- oklevél és levéltári irat
- Dátum
- 1441. május 12.; 1442. január 21.
- Hely
- Bécs
- Ország (ma)
- Ausztria
- Nyelv
- Német
- Szerző
- Ulrich Eitzinger (1441); Roman Liechtenawer (1442)
- Levéltár
- Wiener Stadtarchiv, mestská kopiárna kniha (‚Acta publica civitatis Vindobonensis‘) I, f. 67r a f. 129r (podľa edície)
- Kiadás
- A. F. Kollár (ed.), Analecta monumentorum omnis aevi Vindobonensia II, Wien 1762, Syllogè diplomatum Austr. Friderici III, č. XX (st. 878–886) a č. LVI (st. 1027–1030)
- Digitalizált változat / katalógusrekord
- https://www.digitale-sammlungen.de/view/bsb11056110
- Relevancia
- relevancia: 2 az 5-ből
- Ellenőrzés
- kiadás elolvasva
Kutatási jegyzetek (szlovákul)
- XX. sz.: ‚Herrn Vlreichs des Eyczinger Absag‘, Schrattenthal, Szent Pongrác napjára eső péntek, 1441 (5. 12.): Ulrich Eitzinger hadat üzen III. Frigyes királynak az Albert királyért vállalt, ki nem fizetett kezesség miatt (20 000 magyar dukát Kašpar Šliknél); ezt a szövetségesek (Helfer) jegyzéke követi (több mint 140 név a 883–886. hasábon, tovább folytatódik, nem olvastuk végig), köztük ‚Jangko Liechtenawer‘ (884. hasáb, Jorg Kod és Leonart von Vttenhofen között).
- A névsor vegyes: osztrák nemesek (az Eitzinger család, Vollkra, Stalhofer), polgárok és zsoldosok, köztük cseh nevűek is (Czrabs Kotwicz, Schanko von Pilsen, Matusch von Budweytz).
- ‚Jangko‘ = Janko, a Ján/Hans név szláv (cseh, sziléziai) becézett alakja, tehát ugyanaz a forma, mint ‚Hanko‘ Döbringer a 3227a jelzetű kéziratban.
- Jangko feltehetően cseh–sziléziai közegből származó zsoldos – ez pedig nem gyengíti a jelölt mellett szóló érveket: a 3227a keleti középnémet nyelven íródott (Szilézia/Szászország, Vodička P335).
- Az azonosítás jelöltje továbbra is nyitott kérdés, a karintiai Hansszal egyenrangú lehetőség (P371).
- Ellene csak Vodička (élete 1350–1430) és Wierschin (14. század közepe) becslése szól – mindkettő becslés, nem a halálát igazoló adat.
- LVI. sz.: Roman Liechtenawer ‚zum Anger‘, az úrnő szolgája ‚Wandala von Wolffaw‘ (helye meghatározatlan), hadat üzen a freisingi püspöknek, János zo Schaunbergnek, az osztrák rendeknek, valamint Bécs tanácsának és közösségének Vladislav magyar–lengyel király és főkapitánya, Jan Čapek zo San nevében; kelt Szent Ágnes napján, 1442-ben (= 21. 1.; Kollár zárójelben tévesen 25. 1.).
- Egyik irat sem említi a vívást.
- Romanát mesterként nem vesszük számításba (eltérő keresztnév); Jangko lehetséges azonosítása Johann Liechtenauer vagy valamely rokona.
- A bsb11056110_00459–00463 és 00533–00535 felvételek elolvasva.