Források › P107
Pommer, Történeti és földrajzi érdekességek gyűjteményei
Sammlungen historischer und geographischer Merkwürdigkeiten
A vívók három csoportját és a vívóiskola megnyitásakor kihirdetett tiltott fogásokat ismerteti, közbeiktatott levelekkel, köztük az 1735-ös prágai oklevéllel.
- Típus
- szakirodalom
- Dátum
- 1752
- Hely
- Altenburg
- Testvériség
- Marxbrüder és Federfechter
- Ellenőrzés
- elolvasott szöveg
- Relevancia
- 4/5
A forrásban szereplő személyek (1)
A forrás adatai
- ID
- P107
- Eredeti cím
- Sammlungen historischer und geographischer Merkwürdigkeiten
- Típus
- szakirodalom
- Dátum
- 1752
- Hely
- Altenburg
- Ország (ma)
- Németország
- Nyelv
- Német
- Testvériség
- Marxbrüder és Federfechter
- Szerző
- [Pommer / Bugenhagen] (anonymne)
- Digitalizált változat / katalógusrekord
- https://www.digitale-sammlungen.de/de/view/bsb10739162?page=203
- Relevancia
- relevancia: 4 az 5-ből
- Ellenőrzés
- elolvasott szöveg
E forrás hivatkozásai
- P060 Címerbővítés és kiváltság a 'greifenfelsi hosszúkardmesterek' (Federfechter) számára, 1688
Hivatkozik rá
- P139 Versuch einer theoretischen Anweisung zur Fechtkunst im Hiebe. Mit 20 erläuternden Kupfertafeln
Kutatási jegyzetek (szlovákul)
- 188–189. o.: a vívók harmadik fajtája, ‚Lurbruder‘ (Luxbrüder), oklevél, kiváltságok és kapitányok nélkül, a vívóiskolán mindkét testvérülettel minden fegyvernemben meg kell vívnia; ‚Dieweil aber allemahl bey eröfneter Schule ausgeruffen und verboten wird, Augenstoß, Bein und Armbruch und Schaftstoß …‘, és ezek ilyen ‚heimtückische Mittel‘ használnak, nem tekintik őket céhbelinek, és nem bocsátják őket mesterré avatásra.
- Johann Becker tanonclevele, Gdańsk 22. 6. 1682 (190–192. o.); Andreas Seuberlich levele, Mainz 27. 1. 1719 (192–195. o.); I. Lipót kiváltságlevele a Freyfechterek számára, hivatkozással ‚von … Kayser Rudolpho II. confirmirte, von uns aber renovirte Ordnung und Satzung‘ (195. o. és köv.) – a Federfechter szabályzatának lehetséges nyomtatott szövege (P039, P060); végigolvasandó.
- II. Rudolf rendtartása maga nincs közölve a könyvben – csak annak megerősítése és a 3. cikk kibővítése.
- Marxbrüder ‚von Löwenberg‘ védőszentjük Szent Márk, és Frankfurtban hagyják jóvá őket (‚aber nicht eben präcise in den Messen‘), Freyfechter ‚von Greifenfels‘ Szent Vitus és Prágában; mesterré bárhol avathatnak, de eskü alatt ‚unter freyen Himmel‘ az új mesternek két-három éven belül Frankfurtba, illetve Prágába kell mennie, be kell mutatnia tanonclevelét, és meg kell erősíttetnie magát a kapitánnyal; az 1487. évi kiváltságlevél csak arról szól, hogy ‚Meister des Schwerds‘; a céhláda és a kiváltságlevelek Frankfurtban, illetve Prágában vannak, a két testvérület főkapitánya megbízottként Bécsben székel; a tanulóidő nincs előírva – az elsajátítás dönt ‚Meisterhiebe‘; a mesterré avatáson mindkét testvérületből hat mester, keresztapaként két-három polgár és egy hajadon legyen jelen, aki a fejére helyezi a koszorút; a költségek meghaladják a 100 tallért; a vívóiskolákon ‚probirt eine Bruderschaft die andere‘ és egyenlőtlen létszám esetén ideiglenesen átállnak a másik oldalra; csak a név és a címer különbözik (szárnyas oroszlán × griff); Nürnbergben a magisztrátus mindkét testvérület számára ‚Fecht- und Tournier-Haus‘ és az ünnepi vívóiskolák vagy a mesterré avatás alkalmával ad ‚Privilegia und sogenanntes Gebot und Verbot durch einen Friedeboten öffentlich ablesen und ausruffen‘; mindkét testvérület mesterségjegyzékei; aki használja ‚wieder Verboth mörderlich Gewehr‘ vagy szégyent hoz, annak ‚das Schwerd öffentlich geleget‘ – kizárás.
- Bingen … A. 1486 in feria S. Andreae‘ társaságának ‚der König und die Gesellschaft des Windes‘ engedély ‚Ritterspiele und Fechtschulen, Ludos equestres … zu Cölln am Rhein‘ hivatkozással a következőre: ‚Joannis Res. Mogunt.
- T. I. p. 800‘.
- ELLENŐRIZVE: Joannis, Scriptores rerum Moguntiacarum I (1722), 800. o., 10. jegyz. (MDZ bsb11348249, 866. felvétel): ‚Sodalitas, quae sibi a vento appellationem adsciverat (Konig und des Winds Gesellschaft) ludos equestres tempore anni futuri aestivo Coloniae Ubiorum edere constituerat‘ és szabad átvonulást kért; Berthold ezt engedélyezte, mert az ilyen gyakorlatokat annak tartotta ‚virtutis bellicae quaedam tirocinia‘.
- Joannis nem beszél Fechtschulenről – ‚Fechtschulen‘ Pommer kiegészítése; az adat a vívásra nem vonatkoztatható.
- (2) Gdański levél, 22. 6. 1682 (190–192. o.): Johann Becker Hamburgból, ‚von St. Marco und Löwenbergen Hauptmann‘, mesterré avatta a lipcsei Georg Linß szűcsöt (‚Kirschner‘), akit bemutatott ‚der Wiederpart‘ és adott ‚in allen ritterlichen Gewehren … von der längsten bis zur kürzsten, und von der kürzten bis zur längsten‘ vizsgáztatni; a fél arra a kérdésre, hogy elismeri-e őt mesternek, azt válaszolta ‚allsämtlich mit einem Ja‘; eskü ‚mit … aufgerichten Finger‘; 2–3 éven belül meg kell jelennie Frankfurtban; tanúi és keresztszülei két kereskedő és két posztókészítő.
- (3) Mainz 27. 1. 1719 (192–195. o.): a kamen zi Seuberlich, ‚Unterhauptmann‘ a Federfechter tagjaié, megerősíti, hogy a Großenhainból származó Johann Gottfried Haase cipész ‚auf offentlich und freyer Fechtschul‘ Mainzban bemutatták a jelen lévő Marxbrüder tagjainak, hogy vizsgáztassák ‚von kürtzsten bis zur längsten … Wehre‘, elismert és ‚mit meiner Faust zu einem Freyfechter von der Feder geschlagen‘; három éven belül Prágába kell mennie; tanúk ‚Chur-Mayntzischer Ueberschläger‘ és Rüting udvari cipész, valamint Gilber cipész és kocsmáros.