A vívócéhek forrásai
Az oldal nyelve · Magyar

Források › P282

Soden 1860: nürnbergi vívóiskolák, 1601–1610 (válogatott részletek)

Kriegs- und Sittengeschichte der Reichsstadt Nürnberg vom Ende des 16. Jahrhunderts bis 1631, Bd. 1 – Fechtschulen 1590–1615 (podľa Starkovej kroniky a zápisov rady)

Nürnbergi vívóiskolák 1590–1615 között egy krónika és tanácsülési jegyzőkönyvek alapján: haláleset egy vívóiskolán, belépődíjak és a testvérületek viszálya.

Típus
szakirodalom
Dátum
1860
Hely
Nürnberg
Testvériség
Marxbrüder és Federfechter
Kiadás
F. von Soden, Kriegs- und Sittengeschichte der Reichsstadt Nürnberg, Bd. 1, Erlangen 1860 (MDZ bsb10021455)
Ellenőrzés
elolvasott szöveg
Relevancia
3/5

Teljes fordítás az eredeti szöveggel ↓

A forrásban szereplő szabályok

A szöveg részletei témák szerint. A téma más városokkal való összehasonlításhoz, a cikk az alábbi szöveghez vezet.

Történetek ebből a forrásból

Teljes fordítás

A munkafordítás az angol vagy a szlovák változaton alapul. Minden bekezdés mellett olvasható az eredeti szöveg.

A szövegrész melletti ¶ jel a szöveg pontosan adott helyére mutató hivatkozás.

1601: egy Marxbruder halála és vívóiskola az özvegye javára

Am 16. (28.) Mai erstach Endres Kameysen, ein Schlosser und Federfechter, einen Büttner hier, der ein Marxbruder war, Michel Herzog, aus Saalfeld gebürtig, auf der Fechtschule mit einem Rappier. Das Auge war so verletzt, daß der Verwundete am Pfingsttage den 30. Mai (9. Juni) daran starb. Kameysen kam ins Lochgefängniß und das Fechten wurde ihm verboten. Der nun entleibte Büttner sollte nun am folgenden Sonntag seine Fechtschule halten, und die hinterlassene Wittwe erhielt hiezu vom Rathe die Erlaubniß. Ein anderer Büttner, „der junge Sun“ genannt, der auch Marxbruder und guter Fechter war, hielt die Fechtschule für den Entleibten und ließ das Geld der Wittwe.

Május 16-án (28-án) Endres Kameysen lakatos és Federfechter a vívóiskolában rapírral megszúrta a helybeli, Saalfeldben született Michel Herzog kádárt, aki Marxbruder volt. Szeme olyan súlyosan megsérült, hogy a sebesült pünkösdvasárnap, május 30-án (június 9-én) belehalt. Kameysent a Loch börtönbe zárták, és eltiltották a vívástól. Az elhunyt kádár a következő vasárnap tartotta volna vívóiskoláját, és a tanács engedélyezte özvegyének annak megtartását. Egy másik, 'young Sun' nevű kádár, aki szintén Marxbruder és jó vívó volt, az elhunyt helyett megtartotta az iskolát, és a bevételt az özvegynek hagyta.

¶ 1Sérülés és halál a vívójáték soránA vívóiskola tartásának jogaBírságok és magatartás

1609: a tanács által megállapított belépési díj

Am Sonntag den 23. April (3. Mai) begannen wieder die Fechtschulen im Heilsbronner Hofe. Jeder Zuschauer mußte dem Fechtmeister, der die Schule hielt und mit den Wehren verlegte, einen Kreuzer geben. Sonst gab man nur drei Pfennige.

Április 23-án (május 3-án), vasárnap ismét megkezdődtek a vívóiskolák a Heilsbronner Hofban. Minden nézőnek egy krajcárt kellett adnia a vívóiskolát tartó és a fegyvereket biztosító vívómesternek. Korábban csak három pfenniget adtak.

¶ 2Bérek és díjak

1609–1610: a prágai Federfechterek panasza

Jörg Stephan und andere Federfechter zu Prag beschwerten sich schon im Oktober 1609 über Schmähworte, womit sie von etlichen Marxbrüdern in Nürnberg angegriffen worden. Der Rath fand keine Injurie darin und wies sie mit der Klage ab. Im Januar 1610 aber wiederholten Jörg Stephan und Consorten, Meister des langen Schwerts von der Feder zu Prag, ihre Beschwerden über die Marxbrüder zu Nürnberg. Der Rath beschloß zur Abhilfe dieser Klagen jene in diese Sache verwickelten Marxbrüder mit 24stündigem Arrest zu bestrafen und ließ den Federfechtern in Prag hierüber einen Schein unter dem Kanzlei-Signat ausstellen.

Jörg Stephan és más prágai Federfechter-vívók már 1609 októberében panaszt tettek azok miatt a gyalázkodó szavak miatt, amelyekkel néhány nürnbergi Marxbrüder-vívó támadta őket. A tanács nem talált bennük becsületsértést, és elutasította a panaszt. 1610 januárjában azonban Jörg Stephan és társai, a prágai tollas hosszúkardmesterek, megismételték panaszaikat a nürnbergi Marxbrüder ellen. Orvoslásukra a tanács úgy határozott, hogy az érintett Marxbrüder-tagokat 24 órás elzárással bünteti, és erről a kancellária pecsétje alatt igazolást állíttatott ki a prágai Federfechter számára.

¶ 3Felügyelet és bíráskodásBírságok és magatartás

1610: vívásra kényszerített Marxbrüder

Am Sonntag den 4. (14.) August hielt ein Federfechter im Heilsbronner Hofe hier wieder eine offene Fechtschule. Weil aber durchaus keine Marxbrüder dabei erschienen und die Federfechter mit ihren kaiserlichen Privilegien verachteten, sie auch nicht als Meister des langen Schwerts anerkennen, noch mit ihnen fechten wollten, so ließ der Rath am andern Tage vier Marxbrüder in's Loch schaffen, wo sie etliche Tage zur Strafe ihres Hochmuths lagen, ihre Atzungskosten zahlen und doch hernach fechten mußten, obgleich sie es nicht gerne thaten. Am nächst darauf folgenden Sonntag hielt ein Federfechter eine Fechtschule beim goldenen Stern hier, worauf die Marxbrüder wieder mit Unwillen fochten und den Kürzeren zogen.

Augusztus 4-én (14-én), vasárnap egy Federfechter ismét nyilvános vívóiskolát tartott az itteni Heilsbronner Hofban. Mivel azonban egyetlen Marxbruder sem jelent meg, mert megvetették a Federfechtereket és császári kiváltságaikat, nem akarták őket hosszúkardmestereknek elismerni, és nem akartak velük vívni, a tanács másnap négy Marxbrudert a Loch börtönbe záratott. Kevélységük büntetéseként több napig ott raboskodtak, ellátásukért fizetniük kellett, utána pedig mégiscsak vívniuk kellett, bár nem volt hozzá kedvük. A következő vasárnap egy Federfechter az itteni Arany Csillagban tartott vívóiskolát, ahol a Marxbrüderek ismét kelletlenül vívtak, és alulmaradtak.

¶ 4Felügyelet és bíráskodásBírságok és magatartás

Derselbe Wirth Hans Merkel hatte etliche Gänge im Hofe ringsherum übereinander gebaut und einige davon an eine gewisse Gesellschaft um ziemlich hohen Preis vermiethet, wofür dann jede Person noch besonders einen halben Batzen Standgeld geben wollte. Diese Einrichtung aber mißfiel dem Publikum. Der Rath befahl daher dem Sternwirth ernstlich, daß in Zukunft alle Gänge in seinem Hofe durchaus für Jedermann, Arme und Reiche, offen seyn sollten; auch dürfe Niemand mehr als drei Pfennige Standgeld zahlen.

Ugyanez a fogadós, Hans Merkel, udvara köré több szinten karzatokat építtetett, és ezek egy részét meglehetősen magas áron bérbe adta egy bizonyos társaságnak; ezenfelül minden személynek fél batzent kellett fizetnie az állóhelyért. A közönségnek nem tetszett ez az elrendezés. A tanács ezért szigorúan megparancsolta a Csillag fogadósának, hogy a jövőben udvarának valamennyi karzata mindenki, szegény és gazdag előtt egyaránt nyitva álljon, és senki se fizessen három pfennignél többet az állóhelyért.

¶ 5Bérek és díjak

A forrás adatai

ID
P282
Eredeti cím
Kriegs- und Sittengeschichte der Reichsstadt Nürnberg vom Ende des 16. Jahrhunderts bis 1631, Bd. 1 – Fechtschulen 1590–1615 (podľa Starkovej kroniky a zápisov rady)
Típus
szakirodalom
Dátum
1860
Hely
Nürnberg
Nyelv
Német
Testvériség
Marxbrüder és Federfechter
Szerző
Franz von Soden
Kiadás
F. von Soden, Kriegs- und Sittengeschichte der Reichsstadt Nürnberg, Bd. 1, Erlangen 1860 (MDZ bsb10021455)
Digitalizált változat / katalógusrekord
https://archive.org/details/10021455bsb
Relevancia
relevancia: 3 az 5-ből krónika, iratanyag vagy tanulmány a szabályokra vonatkozó érdemi adatokkal
Ellenőrzés
elolvasott szöveg
Kutatási jegyzetek (szlovákul)

Munkajegyzetek a forráshoz a szerkesztett szöveg elkészültéig. Egyedi megállapítások, nem összefüggő ismertetés.