Források › P023
A Palestrine nemes játékának szabályai (Reims?, pergamen hirdetménylap, hátoldalán 1576-os keltezéssel)
Règles du noble jeu de la palestrine
Egy reimsi vívóterem plakátként kifüggesztett 29 cikkelye: magaviselet, pénzbírságok és vívás.
- Típus
- alapszabályok és rendtartások
- Dátum
- a hátoldalon 1576-ra keltezve; a kiadó szerint korábbi (Tarbé 1863: ‚1450‘)
- Hely
- Reims (?) – a szövegben nem szerepel a város
- Testvériség
- Francia vívómesteri közösségek
- Ellenőrzés
- kiadás elolvasva
- Relevancia
- 5/5
Teljes fordítás az eredeti szöveggel ↓
A forrásban szereplő szabályok
- Érvényes találatok és vér24, 25
- Vívóasszó: magatartás a mérkőzésen19
- Tiltott fogások13, 20
- Fegyverek és felszerelés18, 22, 23
- Vizsga és fokozatok3, 11
- A vívóiskola tartásának jogaa mesterek kiváltsága
- Felügyelet és bíráskodás21
- Bírságok és magatartásbevezetés, 1, 9, 10, 12, 16, 17
- Díjak és tétek28, 29
- Bérek és díjak2, 26, 27
Teljes fordítás
Rímes előszó
En nom de Dieu, le glorieux, / Fut trouvé ce jeu gracieux. / Arme portant, en quoy se porte / La croix de Dieu qui tout conforte : / Jeu pour jouer / Et ensaigner / Raison fine / Du noble jeu de Palestrine.
A dicsőséges Isten nevében alkották meg ezt a kecses játékot: olyan játékot, amelynek fegyverén Isten mindenkit vigasztaló keresztje látható; játékot a Palestrine nemes játéka szép művészetének gyakorlására és tanítására.
Palestrine királynő és Sándor legendája
La royne Palestrine et Alexandre qui fut Roy terrien de tout le monde, ung nuict et ung jour enseigna à ung chevalier de sa court le noble art de la Palestrine, qui s'apelle le jeu de l'Escrime. Quant le chevalier en eut tant apris et usé que maistre l'en povoit appeler, (Alexandre luy enseignoit qu'il frappast de taille et d'estoc, de renvers et de fendant, de montant et poincte vollant, et de toutes aultres semblables manières de jeu),
Palestrine királynő és Alexander, aki az egész világ földi királya volt, egy éjszakán és egy napon át tanította udvarának egyik lovagját a Palestrine nemes művészetére, amelyet vívójátéknak neveznek. Amikor a lovag már annyit tanult és gyakorolt belőle, hogy mesterének lehetett nevezni (Alexander megtanította vágással és szúrással, hátsó vágással és lefelé irányuló vágással, emelkedő vágással és repülő heggyel támadni, valamint minden más hasonló vívásmódra),
Alexandre vat dire au chevalier : Chevallier, ung tel serment me feras sur la croix de l'espée et me prometteras, que à tous ceux que tu enseigneras autant leur en feras faire et que toute trahison qui se fera en la ville où ils demoureront ou apprendreront icelluy jeu, à l'encontre du roy de France, ne seront ne yront, et tout le serment entièrement tiendront : comme Charlemaine, Rollant et Olivier, sainct Michel, sainct George, sainct Chrestophe et saincte Catherine, et plusieurs autres saincts, qui de l'espée faisoient tout ce que faire en vouloient.
Sándor így szólt a lovaghoz: „Lovag, tégy nekem ilyen esküt a kard keresztvasára, és ígérd meg, hogy mindazokkal, akiket tanítasz, ugyanezt az esküt letéteted; és hogy semmilyen, a francia király elleni árulásban, amelyet abban a városban követnek el, ahol élnek vagy e játékot tanulják, nem vesznek részt, és oda sem mennek; és hogy az egész esküt maradéktalanul megtartják, miként Nagy Károly, Roland és Oliver, Szent Mihály, Szent György, Szent Kristóf és Szent Katalin, valamint sok más szent, akik karddal mindent véghezvittek, amit csak akartak.”
A mesterek kiváltsága
C'est asçavoir que tous maistres passez du jeu de l'espée ou du bouqlier, peullent louer partout ou bon leur semblera, et apprendre tous ceux qui apprendre vouldreront le jeu dessus nommé.
Vagyis: minden mester, aki a karddal vagy az ökölpajzzsal való vívásból vizsgát tett, ott telepedhet le (?), ahol jónak látja, és taníthatja mindazokat, akik az említett vívást meg akarják tanulni.
Cikkelyek
Item, qui en l'escolle entrerat et révérence ne ferat / A la nonne, au maistre, aux compaignons / Et aux harnois, / Ung blanc au maistre pairat.
1. Tétel: aki belép az iskolába, és nem hajol meg a „nonne” (?), a mester, a társak és a felszerelés (fegyverek) előtt, fizessen a mesternek egy blanc-t.
Item, tous escolliers, quant le serment feront, / vi blancs au maistre paieront. / Et de l'argent qu'ils deveront / A la volunté du maistre, au surplus en demoureront.
2. Továbbá: minden tanítvány az eskü letételekor fizessen a mesternek 6 blanc-t. Az ezen felül fennálló tartozásuk a mester belátására van bízva.
Item, chacun escollier quant en deffence pallera, / xii deniers et une paire de gans / Au maistre, au prevost et à son parin il paira.
3. Továbbá: minden tanítvány, amikor „védelembe” lép (vizsgát tesz), fizessen 12 denier-t és adjon egy pár kesztyűt a mesternek, a vívósegédnek és keresztapjának (pártfogójának).
Item, qui entre deux harnois passera, / Ung blanc au maistre paira.
4. Továbbá: aki két fegyver között áthalad (?), fizessen a mesternek egy blanc-t.
Item, qui les gants aux dents tirera, / Ung blanc au maistre paira.
5. Továbbá: aki a fogával húzza le a kesztyűjét, egy blanc-t fizessen a mesternek.
Item, qui les petites cheminles aux deux mains tirera / Ou relevera, / Ung blanc au maistre paira.
6. Továbbá: aki mindkét kezével felhúzza vagy felrántja a “petites cheminles”-t (kis ingeket?), egy blanc-t fizet a mesternek.
Item, qui les braies à l'escolle nomera, / Ung blanc au maistre il paira.
7. Továbbá: aki az iskolában a „braies” (alsónadrág) szót kimondja, fizessen a mesternek egy blanc-t.
Item, qui deschaux joura, / Ung blanc au maistre paira.
8. Továbbá: aki mezítláb vív, fizessen a mesternek egy blanc-t.
Item, qui sans bonnet joura, / Ung blanc paira.
9. Továbbá: aki sapka nélkül vív, egy blanc-t fizet.
Item, qui esguillettes en les chausses aura, / Et de tout attachiez ne sera, / Ung blanc au maistre paira.
10. Továbbá: akinek a harisnyanadrágján kötőzsinórok vannak, de nincsenek mind megkötve, fizessen a mesternek egy blanc-t.
Item, ung escollier quant ses deffences passera, / Au maistre une espée du jeu il paira.
11. Továbbá: a tanítvány, amikor sikeresen leteszi „defences” elnevezésű vizsgáját, adjon a mesternek egy gyakorlókardot.
Item, qui deshonnestement de femme parlera, / Quelle quelle soit, ne quel estat, / Ung blanc au maistre paira.
12. Továbbá: aki becsmérlően beszél egy nőről, bárki legyen is az, és bármely rendhez tartozzék, fizessen a mesternek egy blanc-t.
Item, qui son compaignon frappera / Ou démentira, / xii deniers au maistre paira.
13. Továbbá: aki társát megüti vagy hazugnak nevezi, fizessen a mesternek 12 dénárt.
Item, qui en l'escolle pettera / Ou ruppera, / Ne aultre ordure il fera, / xii deniers au maistre paira.
14. Továbbá: aki a vívóiskolában szellent vagy böfög, vagy más illetlenséget követ el, fizessen a mesternek 12 deniert.
Item, qui l'espée au pied radressera, / Ung blanc paira.
15. Továbbá: aki lábával felemeli a kardot (vagy a lábához támasztva kiegyenesíti?), egy blanc-t fizessen.
Item, qui nulles parolles deshonnestes de aultre dira, / Ung blanc au maistre paira.
16. Továbbá: aki másról becsületsértő szavakat mond, fizessen a mesternek egy blanc-t.
Item, quiconque Dieu regniera, / Ni la Vierge Marie, ou saincts ou sainctes. / v soulz au maistre paira.
17. Továbbá: aki Istent, Szűz Máriát vagy a férfi és női szenteket megtagadja (káromolja), fizessen a mesternek 5 sou-t.
Item, qui le harnois touchera, sans licence baillée, / Ung blanc au maistre paira.
18. Továbbá: aki a felszereléshez (fegyverekhez) engedély nélkül hozzányúl, fizessen a mesternek egy blanc-t.
Item, quant l'espée au loueur cherra, / Une venue luy vauldrat, / Et vi deniers au maistre paira.
19. Továbbá: ha egy vívó (?) elejti a kardját, azt egy (elveszített?) menetként kell a terhére számítani, és 6 deniert fizessen a mesternek.
Item, qui l'eschine tournera, quant il joura, / Ung blanc au maistre paira.
20. Továbbá: aki vívás közben hátat fordít, fizessen a mesternek egy blanc-t.
Item, qui en l'escolle parlera et enseignerat, / Quant le maistre montrerat, / Se par licence du maistre ou du prevost ne sera, / xii deniers paira.
21. Továbbá: aki az iskolában beszél és oktat, miközben a mester bemutatót tart, hacsak nem a mester vagy a prévôt engedélyével teszi, fizessen 12 dénárt.
Item, qui aultres harnois à l'escolle apporterat, / Icelluy harnois à l'escolle demeurera, / Et celuy qui du harnois joura, / Ung blanc au maistre paira.
22. Továbbá: aki más felszerelést (fegyvereket) visz a vívóiskolába, annak felszerelése maradjon a vívóiskolában, és aki azzal vív, fizessen a mesternek egy blanc-t.
Item, quiconque escollier qui l'espée rompera / Et pareillement du bouclier, incontinent la paira.
23. Továbbá: minden tanítvány, aki eltör egy kardot vagy ugyanígy egy ökölpajzsot, köteles azt azonnal megtéríteni.
Item, qui frappe le rat et le coup regniera, / Et le maistre le cognoistra, et la compagnie le dirat, / Ung blanc au maistre il paira.
24. Továbbá: aki találatot kap (?), és letagadja azt, de a mester megállapítja, és a társaság is megerősíti, fizessen a mesternek egy blanc-t.
Item, qui son compaignon frappé aura, / Et du coup se vantera, / Ung blanc au maistre il paira.
25. Továbbá: aki eltalálta társát, és a találattal kérkedik, fizessen a mesternek egy blanc-t.
Item, quiconque escollier qui le serment fera, / Tous les lundi ung blanc au maistre paira.
26. Továbbá: minden növendék, aki leteszi az esküt, minden hétfőn egy blanc-t fizessen a mesternek.
Item, celui qui le serment fera, / Jurera le Dieu qui nous fist et forma, / Que bien et léaulment son maistre il paira, / Selon les statues : ja ne defaillera.
27. Továbbá: aki esküt tesz, esküdjön meg a bennünket teremtő és formáló Istenre, hogy mesterének a szabályzat szerint rendesen és híven megfizet, és ezt soha el nem mulasztja.
Item, qui l'espée leverat et à ung joyaulx joura, / x deniers sur la croix metterat, ou point il ne joura, / Et se aultrement le faict, le serment passera.
28. Továbbá: aki felemeli a kardot, és díjért (ékszerért) vív, tegyen 10 deniert a kard keresztvasára, különben egyáltalán nem vívhat; ha pedig másként cselekszik, megszegi esküjét.
Item, qui l'amande à ung joyau fera, / En quelque manière que ce soit et que démontré il sera, / Ung blanc au maistre pairat.
29. Továbbá: aki egy díjversenyen bármilyen módon vétséget követ el (?), és ez rábizonyul, fizessen a mesternek egy blanc-t.
A forrás adatai
- ID
- P023
- Eredeti cím
- Règles du noble jeu de la palestrine
- Típus
- alapszabályok és rendtartások
- Dátum
- a hátoldalon 1576-ra keltezve; a sajtó alá rendező szerint korábbi (Tarbé 1863: ‚1450‘)
- Hely
- Reims (?) – a város nem szerepel a szövegben
- Ország (ma)
- Franciaország
- Nyelv
- Francia
- Testvériség
- Francia vívómesteri közösségek
- Szerző
- anonym
- Levéltár
- 1855 v súkromnej zbierke: ‚Cab. de M. Querry, gr. vicaire de Mgr. de Reims‘ – pergamenová ‚pancarte‘; dnešné uloženie neznáme
- Digitalizált változat / katalógusrekord
- https://archive.org/details/bub_gb_QycGAAAAQAAJ
- Relevancia
- relevancia: 5 az 5-ből
- Ellenőrzés
- kiadás elolvasva
Hivatkozik rá
- P004 Organization and Regulation of Fencing in the Realm of France in the Renaissance
Kutatási jegyzetek (szlovákul)
- Forráskiadás: Le Cabinet historique 1 (1855), 1re partie (Documents), Champagne rovat, X. sz., 39–43. o.
- Tarbé, Romancero de Champagne 3 (1863), 236–239. o., nem önálló forráskiadás: saját megjegyzése szerint (239. o.) a Cabinet historique-ból veszi át a szöveget; elhagyja a prózai bevezetést és egy cikket (‚qui l'eschine tournera‘), cím ‚(1450.)‘ az ő becslése (‚règlement rédigé dans le siècle précédent‘); Isten megtagadásakor köteles ‚dix soulz‘ ellen ‚v soulz‘ az 1855-ös kiadásban.
- Tartalom: verses bevezető, Sándor és Palestrina királyné legendája, eskü a kard keresztvasára, 29 pénzbírság ‚Item, qui…‘ (blancs, deniers, soulz) – egy mester vívóiskolai rendtartása, nem a testvérület alapszabálya.
- Könyvtárát a Maison des Missionnaires és a Pensionnat des Frères között osztotta fel, gyűjteményét pedig a székesegyházi kincstár és két reimsi szeminárium között.
- A nekrológ nem említi a pergament.