A vívócéhek forrásai
Az oldal nyelve · Magyar

Források › P398

Az Erzsébet hesseni hercegnő kasseli keresztelőjén rendezett gyalogos lovagi torna cikkelyei (1596. augusztus 25.) és a díjak rendje

Egy nemesi gyalogos torna teljes szabályzata: csak a fej találati felület; az öv alatti találat, a korlát érintése, a félelemből való összerezzenés vagy a lapjával adott ütés a díj elvesztésével jár; aki elesik, kiesik.

Típus
alapszabályok és rendtartások
Dátum
1596. augusztus 25. (torna); nyomtatás: 1598
Hely
Kassel
Kiadás
W. Dilich, Historische Beschreibung der Fürstlichen Kindtauff Fräwlein Elisabethen zu Hessen (Kassel 1598), 19. o. és köv.; további kiadás: 1601 (Google Books HKnO75BXOJUC); hasonmás kiadás: Ritterspiele anno 1596 (1986); hasonló cikkelyek Löhneysennél, Della Cavalleria (1624)
Ellenőrzés
kiadás elolvasva
Relevancia
3/5

Teljes fordítás az eredeti szöveggel ↓

A forrásban szereplő szabályok

A szöveg részletei témák szerint. A téma más városokkal való összehasonlításhoz, a cikk az alábbi szöveghez vezet.

Teljes fordítás

A munkafordítás az angol vagy a szlovák változaton alapul. Minden bekezdés mellett olvasható az eredeti szöveg.

A szövegrész melletti ¶ jel a szöveg pontosan adott helyére mutató hivatkozás.

A gyalogos lovagi torna cikkelyei

Erstlich sollen alle Thurniersgenossen, die sich in diesem ausgeruffenen FußThurnier gebrauchen lassen wollen, von adelichen Geblüt erborn und herkommen, mit ihren Kürissen dermassen gerüstet und angethan sein, wie im FußThurnier üblich und gebreuchlich ist, unnd soll keiner auff seinem Helmlein ein pausch oder andere ungebührliche vortheil ausserhalb einer schifftung, deßgleichen keine geschlossene Handtschuh gebrauchen.

Először: mindazon bajvívók, akik e meghirdetett gyalogos tornán részt kívánnak venni, nemesi vérből szülessenek és származzanak, továbbá a gyalogos tornákon szokásos módon legyenek felszerelve és páncélba öltözve; sisakján senki ne használjon párnázást (pausch) (?) vagy más illetéktelen előnyt biztosító eszközt, kivéve a toldóelemet (schifftung) (?), és zárt páncélkesztyűt se viseljen.

¶ 1Fegyverek és felszerelés

Zum andern sol keiner kein andere Spieß oder Schwert gebrauchen, dann wie die ihnen von den Herrn Iudicirern zugestalt werden.

Másodszor: senki sem használhat más lándzsát vagy kardot, mint amelyet a bíró urak számára kijelöltek.

¶ 2Fegyverek és felszerelés

Vors dritte, soll ein jeder Thurniersgenoß mit dem Spieß nicht mehr dann drey stösse, und mit dem Schwerte fünff streiche gegen seinem widerpart volnbringen, was aber darüber geschicht sol nicht passiret werden, ausserhalb der volge.

Harmadszor: minden résztvevő legfeljebb három lándzsaszúrást és öt kardcsapást mérhet ellenfelére; az ezen felül végrehajtottakat nem kell beszámítani, kivéve a következő csapásokat (volge) (?).

¶ 3Bírságok és magatartás

Die Kürisser sollen in der ordnung, wie sie auffsziehen nacheinander Thurnieren.

A páncélosok egymás után, belépésük sorrendjében küzdjenek meg.

¶ 4

Und dieweil alle stösse und streiche, mit dem Spiesse und Schwert, nach dem Kopffe, als dem edelsten theil deß Leibes, gericht werden und geschehen sollen, so sol der keinen Danck verdienen, der seinen Spieß nicht mit einem freyen stosse bricht, sonder im zulaufen nur die Arm am Leib behelt, und seinen Spieß mit auff oder niederschwencken, oder mit schrencken an seinem gegentheil brechen wirdt.

[Szerkesztői összefoglaló] A versenyszabályzat e cikkelye meghatározza az érvényes találati felületet és a díjra való jogosultság feltételeit. A „mit schrencken” olvasata továbbra is bizonytalan (?).

¶ 5Érvényes találatok és vérTalálati felület: hová kell ütni

Welcher den andern unter den gürtel stösset, der soll keinen Danck verdienen.

Aki ellenfelét övön alul szúrja meg, nem tarthat igényt díjra.

¶ 6Találati felület: hová kell ütni

Wer seinen Speß im ausstossen oder in dem schranck bricht, oder die schrancken mit dem Spiesse vor dem brechen berühret, deßgleichen auch mit dem Schwert, sol in diesem Ritterspiel keinen Danck verdienen.

Aki előreszúrás közben vagy a korláton töri el lándzsáját, vagy törés előtt lándzsájával megérinti a korlátot, s ugyanígy a karddal is, az e lovagi játékban nem tarthat igényt díjra.

¶ 7Tiltott fogások

Ein jeder sol sein Schwert ohne gehülffen selbst gewinnen und außziehen.

Minden versenyzőnek segítség nélkül kellett kezelnie saját felszerelését.

¶ 8

Wer sein Schwert mit beyden feusten zu gleich brauchet, oder die Handt auf den schrancken leget, sich damit zu behelffen, sol keinen Danck erlangen, aber mit den Henden ein streich abwechseln sol erlaubet sein.

Aki kardját egyszerre mindkét öklével használja, vagy kezét a korlátra teszi, hogy azzal segítse magát, nem nyerhet díjat; egy vágás erejéig azonban megengedett a kézváltás.

¶ 9Tiltott fogások

Die sich so alzu nahe an schrancken thun, daß sie denselben mit dem Leib berühren, oder alz weit darvon stehen, dann sich gebüret, wann sie ihre stiche oder streiche vollnbringen sollen, wie die noturfft erfordert, sollen oh[n]e Danck abziehen.

Akik oly túlságosan közel állnak a korláthoz, hogy testükkel hozzáérnek, vagy a kelleténél távolabb (?) állnak tőle, amikor a szükség szerint szúrásaikat vagy vágásaikat kell végrehajtaniuk, díj nélkül távozzanak.

¶ 10

Welcher mit beyden schenckeln zurück tritt, oder den Kopff unn den Leib zurücke zeucht, als fürchte er sich, unnd wolte dem stich oder streich weichen, der sol keinen Danck verdienen.

Aki mindkét lábával hátralép, vagy fejét és testét hátrahúzza, mintha félne, és ki akarná kerülni a szúrást vagy csapást, nem tarthat igényt díjra.

¶ 11Vívóasszó: magatartás a mérkőzésen

Wer mit dem Schwert mit der flache schlecht oder dergleich dasselbig zerschlüge, sol keinen Danck darvon haben.

Aki a kard lapjával üt, vagy ilyen módon töri össze, azért nem kaphat díjat.

¶ 12Érvényes találatok és vér

Wer dem andern in sein Schwert platzet oder helt, unnd dem andern seine streiche außfenget, der mag diesen tag keinen Danck verdienen.

Aki a másik kardjába belecsap (platzet) (?), vagy azt megfogja, és így hárítja a másik ütéseit, azon a napon nem nyerhet díjat.

¶ 13Tiltott fogások

Wer seinen Spieß oder Schwert verleuret, fallen lesset oder hinweg wirffet, dem sol kein ander Wehr gegeben werden, wenn er aber seinen Spieß oder Schwert an seinem gegentheil breche oder zerschlüge, dem sol ein andere gegeben werden, damit er seine stösse und schlege vollnbringen möge.

Aki elveszíti lándzsáját vagy kardját, elejti vagy elhajítja, nem kaphat más fegyvert; ha azonban ellenfelén eltöri vagy összezúzza lándzsáját vagy kardját, kapjon másikat, hogy elvégezhesse szúrásait és ütéseit.

¶ 14Fegyverek és felszerelés

Wer mit dem Spieß oder Schwert zur Erden gestossen oder geschlagen wird, der sol diesen tag ferner zu Thurnieren nicht zugelassen: Es sol auch deme, der zu boden gestossen oder gefallen, alle vorige erlangte stösse und Schwertstreiche nicht zugeschrieben werden, noch ichtes was gelten.

Akit lándzsával vagy karddal földre szúrnak vagy sújtanak, az azon a napon többé nem küzdhet; és annak, akit földre szúrtak vagy aki elesett, egyetlen korábban elért szúrását és kardütését sem szabad jóváírni, és azok semmit sem számítanak.

¶ 15Bírságok és magatartás

Was in diesen Articulen nicht begriffen, daß sol bey der Iudicirer erkenntnuß stehen.

Mindazt, amit e cikkelyek nem tartalmaznak, a bírák megítélésére kell bízni.

¶ 16Felügyelet és bíráskodás

A díjak rendje (Verordnung der Däncke)

Weil auch die Däncke darumb bedacht sein und außgetheilet werden, daß diese Thurniergenossen dadurch desto mehr ursach und anreitzung haben, sich einer vor dem andern herfür zu thun und ritterlich wol zu halten, so seindt nachfolgende Däncke verordnet, welch nach erkentnuß der verordneten Richter, zu seiner zeit außgetheilet werden sollen.

Mivel a díjakat azért szánják és osztják ki, hogy a torna résztvevőinek annál több okuk és ösztönzésük legyen egymást felülmúlni, valamint derekasan és lovaghoz méltón viselkedni, a következő díjakat rendelik el, amelyeket a kijelölt bírák ítélete szerint, kellő időben kell kiosztani.

¶ 17

Der Erste Danck: wer in den dreyen obgemelten stössen mit den Spiessen, die mehrern am höchsten und zierlichsten mit einem gewaltigen stoß brechen wirdt, soll nach erkandtnuß der Richter, den Danck mit Spiesse haben.

Az első díj: aki a fent említett három lándzsás összecsapásban a legtöbb (lándzsát) töri el a legmagasabban és a legszebben, hatalmas döféssel, az kapja a bírák ítélete szerint a lándzsa díját.

¶ 18Díjak és tétek

Welcher nun in den fünff streichen am tapffersten und gewaltigsten schlagen wirdt, dem sol nach erkendtnuß der Richter der Danck mit dem Schwert gegeben werden.

Aki az öt csapás során a legbátrabban és legerőteljesebben vív, annak ítéljék oda a bírák döntése szerint a kardvívás díját.

¶ 19Díjak és tétek

Welch in der Volge mit dem Schwert am tapffersten und zierligsten schlagen wirdt, der sol den Volgedanck verdienet haben.

Aki a követő vágásokban (Volge) a legbátrabban és legszebben forgatja kardját, az érdemli ki a követő vágások díját (Volgedanck).

¶ 20

A forrás adatai

ID
P398
Típus
alapszabályok és rendtartások
Dátum
1596. augusztus 25. (torna); nyomtatásban 1598
Hely
Kassel
Ország (ma)
Németország
Nyelv
Német
Szerző
Moritz, lantgróf Hesenský (rozhodcovia turnaja); vyd. Wilhelm Dilich
Kiadás
W. Dilich, Historische Beschreibung der Fürstlichen Kindtauff Fräwlein Elisabethen zu Hessen (Kassel 1598), s. 19 a nasl.; ďalšie vyd. 1601 (Google Books HKnO75BXOJUC); faksimile Ritterspiele anno 1596 (1986); podobné články u Löhneysena, Della Cavalleria (1624)
Digitalizált változat / katalógusrekord
https://books.google.com/books?id=UBAIl6pfEkoC&pg=PA19
Relevancia
relevancia: 3 az 5-ből krónika, iratanyag vagy tanulmány a szabályokra vonatkozó érdemi adatokkal
Ellenőrzés
kiadás elolvasva
Kutatási jegyzetek (szlovákul)

Munkajegyzetek a forráshoz a szerkesztett szöveg elkészültéig. Egyedi megállapítások, nem összefüggő ismertetés.