Források › P398
Az Erzsébet hesseni hercegnő kasseli keresztelőjén rendezett gyalogos lovagi torna cikkelyei (1596. augusztus 25.) és a díjak rendje
Egy nemesi gyalogos torna teljes szabályzata: csak a fej találati felület; az öv alatti találat, a korlát érintése, a félelemből való összerezzenés vagy a lapjával adott ütés a díj elvesztésével jár; aki elesik, kiesik.
- Típus
- alapszabályok és rendtartások
- Dátum
- 1596. augusztus 25. (torna); nyomtatás: 1598
- Hely
- Kassel
- Kiadás
- W. Dilich, Historische Beschreibung der Fürstlichen Kindtauff Fräwlein Elisabethen zu Hessen (Kassel 1598), 19. o. és köv.; további kiadás: 1601 (Google Books HKnO75BXOJUC); hasonmás kiadás: Ritterspiele anno 1596 (1986); hasonló cikkelyek Löhneysennél, Della Cavalleria (1624)
- Ellenőrzés
- kiadás elolvasva
- Relevancia
- 3/5
Teljes fordítás az eredeti szöveggel ↓
A forrásban szereplő szabályok
Teljes fordítás
A gyalogos lovagi torna cikkelyei
Erstlich sollen alle Thurniersgenossen, die sich in diesem ausgeruffenen FußThurnier gebrauchen lassen wollen, von adelichen Geblüt erborn und herkommen, mit ihren Kürissen dermassen gerüstet und angethan sein, wie im FußThurnier üblich und gebreuchlich ist, unnd soll keiner auff seinem Helmlein ein pausch oder andere ungebührliche vortheil ausserhalb einer schifftung, deßgleichen keine geschlossene Handtschuh gebrauchen.
Először: mindazon bajvívók, akik e meghirdetett gyalogos tornán részt kívánnak venni, nemesi vérből szülessenek és származzanak, továbbá a gyalogos tornákon szokásos módon legyenek felszerelve és páncélba öltözve; sisakján senki ne használjon párnázást (pausch) (?) vagy más illetéktelen előnyt biztosító eszközt, kivéve a toldóelemet (schifftung) (?), és zárt páncélkesztyűt se viseljen.
Zum andern sol keiner kein andere Spieß oder Schwert gebrauchen, dann wie die ihnen von den Herrn Iudicirern zugestalt werden.
Másodszor: senki sem használhat más lándzsát vagy kardot, mint amelyet a bíró urak számára kijelöltek.
Vors dritte, soll ein jeder Thurniersgenoß mit dem Spieß nicht mehr dann drey stösse, und mit dem Schwerte fünff streiche gegen seinem widerpart volnbringen, was aber darüber geschicht sol nicht passiret werden, ausserhalb der volge.
Harmadszor: minden résztvevő legfeljebb három lándzsaszúrást és öt kardcsapást mérhet ellenfelére; az ezen felül végrehajtottakat nem kell beszámítani, kivéve a következő csapásokat (volge) (?).
Die Kürisser sollen in der ordnung, wie sie auffsziehen nacheinander Thurnieren.
A páncélosok egymás után, belépésük sorrendjében küzdjenek meg.
Und dieweil alle stösse und streiche, mit dem Spiesse und Schwert, nach dem Kopffe, als dem edelsten theil deß Leibes, gericht werden und geschehen sollen, so sol der keinen Danck verdienen, der seinen Spieß nicht mit einem freyen stosse bricht, sonder im zulaufen nur die Arm am Leib behelt, und seinen Spieß mit auff oder niederschwencken, oder mit schrencken an seinem gegentheil brechen wirdt.
[Szerkesztői összefoglaló] A versenyszabályzat e cikkelye meghatározza az érvényes találati felületet és a díjra való jogosultság feltételeit. A „mit schrencken” olvasata továbbra is bizonytalan (?).
Welcher den andern unter den gürtel stösset, der soll keinen Danck verdienen.
Aki ellenfelét övön alul szúrja meg, nem tarthat igényt díjra.
Wer seinen Speß im ausstossen oder in dem schranck bricht, oder die schrancken mit dem Spiesse vor dem brechen berühret, deßgleichen auch mit dem Schwert, sol in diesem Ritterspiel keinen Danck verdienen.
Aki előreszúrás közben vagy a korláton töri el lándzsáját, vagy törés előtt lándzsájával megérinti a korlátot, s ugyanígy a karddal is, az e lovagi játékban nem tarthat igényt díjra.
Ein jeder sol sein Schwert ohne gehülffen selbst gewinnen und außziehen.
Minden versenyzőnek segítség nélkül kellett kezelnie saját felszerelését.
Wer sein Schwert mit beyden feusten zu gleich brauchet, oder die Handt auf den schrancken leget, sich damit zu behelffen, sol keinen Danck erlangen, aber mit den Henden ein streich abwechseln sol erlaubet sein.
Aki kardját egyszerre mindkét öklével használja, vagy kezét a korlátra teszi, hogy azzal segítse magát, nem nyerhet díjat; egy vágás erejéig azonban megengedett a kézváltás.
Die sich so alzu nahe an schrancken thun, daß sie denselben mit dem Leib berühren, oder alz weit darvon stehen, dann sich gebüret, wann sie ihre stiche oder streiche vollnbringen sollen, wie die noturfft erfordert, sollen oh[n]e Danck abziehen.
Akik oly túlságosan közel állnak a korláthoz, hogy testükkel hozzáérnek, vagy a kelleténél távolabb (?) állnak tőle, amikor a szükség szerint szúrásaikat vagy vágásaikat kell végrehajtaniuk, díj nélkül távozzanak.
Welcher mit beyden schenckeln zurück tritt, oder den Kopff unn den Leib zurücke zeucht, als fürchte er sich, unnd wolte dem stich oder streich weichen, der sol keinen Danck verdienen.
Aki mindkét lábával hátralép, vagy fejét és testét hátrahúzza, mintha félne, és ki akarná kerülni a szúrást vagy csapást, nem tarthat igényt díjra.
Wer mit dem Schwert mit der flache schlecht oder dergleich dasselbig zerschlüge, sol keinen Danck darvon haben.
Aki a kard lapjával üt, vagy ilyen módon töri össze, azért nem kaphat díjat.
Wer dem andern in sein Schwert platzet oder helt, unnd dem andern seine streiche außfenget, der mag diesen tag keinen Danck verdienen.
Aki a másik kardjába belecsap (platzet) (?), vagy azt megfogja, és így hárítja a másik ütéseit, azon a napon nem nyerhet díjat.
Wer seinen Spieß oder Schwert verleuret, fallen lesset oder hinweg wirffet, dem sol kein ander Wehr gegeben werden, wenn er aber seinen Spieß oder Schwert an seinem gegentheil breche oder zerschlüge, dem sol ein andere gegeben werden, damit er seine stösse und schlege vollnbringen möge.
Aki elveszíti lándzsáját vagy kardját, elejti vagy elhajítja, nem kaphat más fegyvert; ha azonban ellenfelén eltöri vagy összezúzza lándzsáját vagy kardját, kapjon másikat, hogy elvégezhesse szúrásait és ütéseit.
Wer mit dem Spieß oder Schwert zur Erden gestossen oder geschlagen wird, der sol diesen tag ferner zu Thurnieren nicht zugelassen: Es sol auch deme, der zu boden gestossen oder gefallen, alle vorige erlangte stösse und Schwertstreiche nicht zugeschrieben werden, noch ichtes was gelten.
Akit lándzsával vagy karddal földre szúrnak vagy sújtanak, az azon a napon többé nem küzdhet; és annak, akit földre szúrtak vagy aki elesett, egyetlen korábban elért szúrását és kardütését sem szabad jóváírni, és azok semmit sem számítanak.
Was in diesen Articulen nicht begriffen, daß sol bey der Iudicirer erkenntnuß stehen.
Mindazt, amit e cikkelyek nem tartalmaznak, a bírák megítélésére kell bízni.
A díjak rendje (Verordnung der Däncke)
Weil auch die Däncke darumb bedacht sein und außgetheilet werden, daß diese Thurniergenossen dadurch desto mehr ursach und anreitzung haben, sich einer vor dem andern herfür zu thun und ritterlich wol zu halten, so seindt nachfolgende Däncke verordnet, welch nach erkentnuß der verordneten Richter, zu seiner zeit außgetheilet werden sollen.
Mivel a díjakat azért szánják és osztják ki, hogy a torna résztvevőinek annál több okuk és ösztönzésük legyen egymást felülmúlni, valamint derekasan és lovaghoz méltón viselkedni, a következő díjakat rendelik el, amelyeket a kijelölt bírák ítélete szerint, kellő időben kell kiosztani.
Der Erste Danck: wer in den dreyen obgemelten stössen mit den Spiessen, die mehrern am höchsten und zierlichsten mit einem gewaltigen stoß brechen wirdt, soll nach erkandtnuß der Richter, den Danck mit Spiesse haben.
Az első díj: aki a fent említett három lándzsás összecsapásban a legtöbb (lándzsát) töri el a legmagasabban és a legszebben, hatalmas döféssel, az kapja a bírák ítélete szerint a lándzsa díját.
Welcher nun in den fünff streichen am tapffersten und gewaltigsten schlagen wirdt, dem sol nach erkendtnuß der Richter der Danck mit dem Schwert gegeben werden.
Aki az öt csapás során a legbátrabban és legerőteljesebben vív, annak ítéljék oda a bírák döntése szerint a kardvívás díját.
Welch in der Volge mit dem Schwert am tapffersten und zierligsten schlagen wirdt, der sol den Volgedanck verdienet haben.
Aki a követő vágásokban (Volge) a legbátrabban és legszebben forgatja kardját, az érdemli ki a követő vágások díját (Volgedanck).
A forrás adatai
- ID
- P398
- Típus
- alapszabályok és rendtartások
- Dátum
- 1596. augusztus 25. (torna); nyomtatásban 1598
- Hely
- Kassel
- Ország (ma)
- Németország
- Nyelv
- Német
- Szerző
- Moritz, lantgróf Hesenský (rozhodcovia turnaja); vyd. Wilhelm Dilich
- Kiadás
- W. Dilich, Historische Beschreibung der Fürstlichen Kindtauff Fräwlein Elisabethen zu Hessen (Kassel 1598), s. 19 a nasl.; ďalšie vyd. 1601 (Google Books HKnO75BXOJUC); faksimile Ritterspiele anno 1596 (1986); podobné články u Löhneysena, Della Cavalleria (1624)
- Digitalizált változat / katalógusrekord
- https://books.google.com/books?id=UBAIl6pfEkoC&pg=PA19
- Relevancia
- relevancia: 3 az 5-ből
- Ellenőrzés
- kiadás elolvasva
Kutatási jegyzetek (szlovákul)
- Nyom a talhoffer.wordpress.com blogról (2012), amely a kasseli szabályokat Platter stuttgarti gyalogos tornáról szóló leírásával (1596. május) kapcsolja össze – blogos ‚Stuttgart 1596‘ tehát Kassel.
- A BSB Cod.icon. 27(1) f. 17v csupán egy lovagi tornát ábrázoló metszet.
- ‚Welcher den andern unter den gürtel stösset, der soll keinen Danck verdienen‘; aki a sorompón töri el a kopjáját vagy hozzáér a sorompóhoz, ‚sol in diesem Ritterspiel keinen Danck verdienen‘.
- További cikkelyek (a blog átirata alapján, ellenőrizetlen): csak nemesek, gyalogos páncélzatban, zárt kesztyű nélkül; lándzsák és kardok csak a bíráktól (‚Judicirer‘); 3 szúrás és 5 ütés, a továbbiakat nem számítják; a kardot nem tarthatja két kézzel, és nem támaszkodhat a küzdőtér korlátjára; aki mindkét lábával hátrál, vagy elhúzza a fejét ‚als fürchte er sich‘, nem kap díjat; a lappal adott ütés nem számít; aki megfogja ellenfele kardját, nem kap díjat; aki elveszíti fegyverét, nem kap másikat; aki elesik, azt kizárják, és elveszíti addigi találatait; amiről a cikkek nem rendelkeznek, abban a bírák döntenek; a lándzsa- és kardvívás díjai ‚nach erkendtnuß der Richter‘.