Források › P074
Hans Tägenscher szűcs vívórendtartása (Solothurn, 1546. július 23.)
Ordnunge des fåchtens halb
Hans Tägenscher szűcs előadja a tanácsnak, hogyan fog pénzért vívást tanítani: a belépődíjról, az öt ütésről és a vívóiskola jogához tartozó egyéb elemekről.
- Típus
- alapszabályok és rendtartások
- Dátum
- 1546. július 23.
- Hely
- Solothurn
- Kiadás
- SSRQ SO I/2 (Ch. Studer, Aarau 1987), Nr. 239, 332–333. o.; ismét Jaquet, SZG 73/2 (2023), 123–125. o.
- Ellenőrzés
- kiadás elolvasva
- Relevancia
- 5/5
Teljes fordítás az eredeti szöveggel ↓
A forrásban szereplő szabályok
A forrásban szereplő személyek (1)
Teljes fordítás
Bevezetés
Es ist vor Sch. & R. erschinen der ersam Hans Tägenscher der kürsiner unnd angezoygt, wie er willens ein fächttschule zehalltten unnd mencklich umb sin gelltte in nachfolgender gestalltte zeleren:
A Schultheiß és a tanács előtt megjelent a tiszteletre méltó Hans Tägenscher szűcs, és kijelentette, hogy vívóiskolát kíván tartani, és mindenkit a fizetségéért a következő módon tanítani:
Díjak és oktatás (1–5. pont)
[1] Unnd anfencklich, wollicher lust habe von ine fechten zelernen, derselb sol zu dem ersten vier Schilling uff das schwärttschiltt legen.
[1] Először: aki tőle kíván vívást tanulni, előbb helyezzen négy shillinget a kardpajzsra (schwärttschiltt).
[2] Darnach so wil er im die fünff how, darzuo ein uffheben, ein niderlegen, vier niderstellen, dry usgang, drü stuck vor dem mann, wollichs zu einem schuirecht gehört, leren. Von sollichen stucken sol ime ein jeder einen gulldin ze lone geben.
[2] [Szerkesztői összefoglaló] A szövegrész felsorolja a növendéktől elsajátítani elvárt fogáskészletet.
[3] Lernet aber er die fünff how nitt, oder vermeyndte, er wäre nit so geschickt, das er sy lernen kondte, so ist er im nützit schulldig.
[3] Ha azonban nem tanulja meg az öt ütést, vagy úgy véli, hogy nem elég ügyes ahhoz, hogy megtanulja őket, semmivel sem tartozik neki.
[4] Er hat sich ouch erlutrott, das er niemande dhein andere stucke, dann wie obgemelltt, umb ein gulldin wil leren, damitte einer hienach nit mochtte sprechen, er müsste einen alle kunst umb einen gulldin leren.
[4] Azt is kijelentette, hogy egy guldenért senkinek nem tanít az említetteken kívül más fogásokat, nehogy később bárki azt mondhassa, hogy egy guldenért az egész művészetre meg kellett tanítania.
[5] So aber einer andern stucke darzuo von ime lernen wolte, den wil er gern wytter umb sin zimlich gellte underrichten.
[5] Ha pedig valaki ezenfelül további fogásokat kíván tőle tanulni, méltányos díjazásért szívesen folytatja az oktatását.
Bírságok (6. pont)
[6] Und darmitte mencklich der sich ergibt, obgemellte mannszucht zelernen, sich dester bas wüsse zehalltten, sind diß nachvollgende straffen, denen so sich ungehorsam erzoygten, oder sumig würden, uffgesatzt: Nämlich wollicher by Gottes namen in zornes wyse schweren, der ist ein Fryburg schilling zuobuoß verfallen. Und so einer ein gewer muottwillig hinwäg werfft, oder nitt recht niderlegt, ist ouch ein Fryburg Schilling verfallen. Wollicher ouch den andern heyß liegen, sol ouch jetz gemelltte büß geben. Unnd so einer ein unlutt oder koppen lasst, deßglychen die bestimpte stunde versumpt unnd nitt in der fächtschul erschint, ist ouch, so dick es zeschullden kompt, ein Fryburg Schilling verfallen, und sol das gellt in ein buchsen gelegt und durch die schüler verzert werden.
[6] És hogy mindenki, aki az említett férfias fegyelmet (mannszucht) tanulni kezdi, jobban tudja, miként viselkedjék, az engedetlennek vagy hanyagnak bizonyulókra a következő büntetéseket szabják ki: aki haragjában Isten nevére esküdözik, egy fribourgi schilling bírságot fizet. Aki pedig könnyelműen elhajít egy fegyvert, vagy nem megfelelően teszi le, szintén egy fribourgi schillinget fizet. Aki mást hazugnak nevez, ugyancsak az imént említett bírságot köteles fizetni. Aki pedig szellent vagy böfög, továbbá aki elmulasztja a kitűzött órát és nem jelenik meg a vívóiskolában, szintén egy fribourgi schillinget fizet, valahányszor ebben vétkesnek bizonyul; a pénzt pedig ládába kell tenni, és a tanítványok költhetik el.
Az oktatás, a gyakorlás és az engedelmesség rendje (7–9. pont)
[7] Und so einer in einem gleer uffhörtt, sol er die andern ligen lassen, biß er ußgelertt hatt, alls dann mag er in einem andern wol anfachen.
[7] Aki pedig megkezd egy tanfolyamot (gleer), az a többit hagyja addig, amíg azt végig nem tanulta; azután már elkezdhet egy másikat.
[8] Und so der fächtmeyster si all hatt ußgelert, wil er sy in der wochen zwen tage, nämlich uff dem zinstage unnd donstage, damitte sy des fächtens nitt vergässen, widerum üben.
[8] És miután a vívómester mindannyiukat kitanította, ismét gyakoroltassa őket heti két napon, mégpedig kedden és csütörtökön, hogy el ne felejtsék a vívást.
[9] Und diewyl fächten ein löbliche manßzucht ist, und der jugend wol anstatt, wollen obgemellten min herrn, das wollich sich in die fächttschule ergeben, in allen obgenantten stücken gehorsam syen; dan si den fächtmeyster darby handhaben unnd schützen werden, deßhalb mag sich ein jeder darnach wüssen zeschicken.
[9] És mivel a vívás dicséretes férfias gyakorlat, és jól illik az ifjúsághoz, fent nevezett uraim azt kívánják, hogy a vívóiskolához csatlakozók a fent említett pontok mindegyikének engedelmeskedjenek; mert ebben támogatni és védelmezni fogják a vívómestert; tudja meg tehát mindenki, miként kell ehhez igazodva viselkednie.
A forrás adatai
- ID
- P074
- Eredeti cím
- Ordnunge des fåchtens halb
- Típus
- alapszabályok és rendtartások
- Dátum
- 1546. július 23.
- Hely
- Solothurn
- Ország (ma)
- Svájc
- Nyelv
- Német
- Szerző
- Rada mesta Solothurn (pre kožušníka Hansa Tägenschera)
- Levéltár
- Staatsarchiv Solothurn, Mandatenbuch 1, s. 358 n. (podľa edície: ‚MB 1 S. 358f.‘)
- Kiadás
- SSRQ SO I/2 (Ch. Studer, Aarau 1987), Nr. 239, s. 332–333; znova Jaquet, SZG 73/2 (2023), s. 123–125
- Digitalizált változat / katalógusrekord
- https://www.ssrq-sds-fds.ch/online/SO_I_2/SO_I_2.pdf
- Relevancia
- relevancia: 5 az 5-ből
- Ellenőrzés
- kiadás elolvasva
Kutatási jegyzetek (szlovákul)
- Juli 1546, frytage vor Jacobj appostoli‘.
- Hans Tägenscher szűcs bejelentette a bírónak és a tanácsnak, hogy tartani kíván ‚fächttschule‘ és pénzért így tanítani: [1] aki tanulni akar, letesz ‚vier schilling uff das schwärttschiltt‘; [2] megtanítja neki ‚die fünff how, darzuo ein uffheben, ein niderlegen, vier niderstellen, dry usgang, drü stuck vor dem mann, wollichs zu einem schuirecht gehört‘ – ezért egy arany; [3] aki az öt vágást nem tudja elsajátítani, semmivel sem tartozik; [4–5] további fogások méltányos díjazásért; [6] egy-egy fribourgi schilling bírság: haragból káromkodás, aki ‚ein gewer muottwillig hinwäg werfft, oder nitt recht niderlegt‘, aki a másikat hazugnak nevezi, aki ‚ein unlutt oder koppen lasst‘, aki elmulaszt egy órát – pénzt fizet a perselybe, a tanulók elisszák; [7] aki elkezdett egy fegyvernemet, annak tanulását befejezi, mielőtt másikba kezd; [8] a tanulmányok befejezése után hetente kétszer, kedden és csütörtökön gyakorlás; [9] ‚diewyl fächten ein löbliche manßzucht ist, und der jugend wol anstatt‘, a tanítványok engedelmességgel tartoznak, és a tanács a mestert ‚handhaben unnd schützen‘.
- Párhuzamok: ‚uffheben‘ és ‚niderlegen‘ részeként ‚Schulrechtu‘ = francia ‚levée‘ és ‚mise bas‘ (Amiens 16. cikk, Lille ‚saleve‘); a kard keresztvasára helyezett pénzérme, mint Frankfurtban 1491-ben (P047) és Reimsben (P023); a fegyver eldobásáért járó bírság, mint Lille 41. cikkében.