A vívócéhek forrásai
Az oldal nyelve · Magyar

Források › P124

Két prévôt-oklevél „a palestrina gyakorlatában és művészetében” (Perpignan, 1519. április 26. és szeptember 4.)

in usu et arte palestrine

Részletes vizsgarend: a mester egy másik mesternek mutatja be tanítványát, aki a vizsgán kezesként jár el; a jelölt meghatározott fegyvernemekben vív a mesterekkel, és egyhangú jóváhagyással fogadják el.

Típus
oklevél és levéltári irat
Dátum
1519. április 26.; 1519. szeptember 4.
Hely
Perpignan (Roussillon, akkor az Aragóniai Korona része)
Testvériség
Francia vívómesteri közösségek
Kiadás
Champollion-Figeac, Documents historiques inédits IV (1848), N° XVII, 359–363. o. (közölte Henry, Perpignan)
Ellenőrzés
kiadás elolvasva
Relevancia
4/5

Teljes fordítás az eredeti szöveggel ↓

A forrásban szereplő szabályok

A szöveg részletei témák szerint. A téma más városokkal való összehasonlításhoz, a cikk az alábbi szöveghez vezet.

Történetek ebből a forrásból

A forrásban szereplő személyek (4)

Teljes fordítás

A munkafordítás az angol vagy a szlovák változaton alapul. Minden bekezdés mellett olvasható az eredeti szöveg.

A szövegrész melletti ¶ jel a szöveg pontosan adott helyére mutató hivatkozás.

1. sz.: Petrus Fomos, tizenegy fegyver vívósegédmestere (1519. április 26.) – arenga

In Christi nomine ejusque gloriosissime genitricis Virginis Marie, totiusque curie triumphantis nominibus humiliter imploratis: Cum armorum usus vetustate et consuetudine roboratus ab imperatoribus, regibus, principibus, ducibus, comitibus, marchionibusque auctoritate quamplurimum sit illustratus; cum non solum imperatoriam magestatem legibus oporteat armari, sed etiam quamplurimum et necessario armis expediat decorari, quem ubertiori privilegio attolli convenit cum tendat ad superbiam repellendam, que sacro juris consilio, ymo verius omnium jurium auctoritate et precepto fore censetur repellenda, in mentibus hore aspertim penitus reducendo:

Krisztusnak és legdicsőségesebb anyjának, Szűz Máriának, valamint az egész diadalmas mennyei udvarnak a nevében, akiknek nevét alázatosan segítségül hívjuk: minthogy az ősi hagyomány és a szokás által megerősített fegyverforgatást a császárok, királyok, fejedelmek, hercegek, grófok és őrgrófok tekintélye nagy becsben részesítette; minthogy a császári felségnek a törvényekkel is felvértezve kell lennie, és rendkívül szükséges, hogy fegyverek is ékesítsék, e fegyverek (használatát) helyénvaló szélesebb kiváltsággal rangra emelni, mivel a kevélység visszaszorítását szolgálja. A jog szent tanácsa, helyesebben valamennyi törvény tekintélye és parancsa szerint a kevélységet vissza kell szorítani, (így) egészen kiirtva azt az emberek elméjéből (?):

¶ 1

1. sz. – a jelölt bemutatása

Idcirco, pateat universis et singulis hoc presens publicum instrumentum inspecturis, quod, anno a nativitate Domini millesimo quingentesimo decimo nono, die vero intitulata vicesima sexta mensis aprilis, intus hospicium venerabilis Joannis Sarda, laniste, sive mestre d'escrima, ville Perpiniani, situm extra menia et satis prope de la Vassa dicte ville Perpiniani, Helnensis diecesis, in scriptoris et testium infrascriptorum ad hoc specialiter vocatorum et rogatorum presencia, idem Joannes Sarda existens et personaliter constitutus coram venerabilibus Joanne Benedicto, Joanne Codalet ville de Insula, et Stephano Crestia dicte ville Perpiniani etiam lanistis, presentavit eidem Joanni Benedicto discretum Petrum Fomos, discipulum licentiatum et servitorem dicti Joannis Sarda in usu et arte palestrine, videlicet undecim armorum inferius expressatorum, supplicando ipsum Joannem Benedictum quatenus vellet acceptare dictum Petrum Fomos in filiolum;

Tudja meg tehát mindenki és minden egyes ember, aki e jelen közokiratot látja, hogy az Úr születésének ezerötszáztizenkilencedik évében, április hónap huszonhatodiknak nevezett napján, a tiszteletre méltó Joan Sarda, Perpignan város lanistája vagy mestre d'escrimája (vívómestere) házában, amely a falakon kívül, az említett Perpignan város de la Vassa nevű helyének közvetlen közelében, az elne-i egyházmegyében található, az írnok és az alább megnevezett, külön e célból hívott és felkért tanúk jelenlétében az említett Joan Sarda, személyesen megjelenve a tiszteletre méltó Joan Benedict, az Illa városából való Joan Codalet és az említett Perpignan városából való Stephanus Crestia előtt, akik szintén lanisták, bemutatta ugyanazon Joan Benedictnek a derék Petrus Fomost, az említett Joan Sarda engedéllyel rendelkező tanítványát és szolgáját a palestrina gyakorlatában és művészetében, mégpedig az alább felsorolt tizenegy fegyverben, kérve Joan Benedictet, hogy fogadja az említett Petrus Fomost keresztfiává (filiolus);

¶ 2

et statim idem Joannes Benedictus presentavit dictum Petrum Fomos prefatis Joanni Codalet et Stephano Crestia, petentem et cupientem totis viribus suis a dictis Joanne Codalet et Stephano Crestia examinari, et examinatum in prepositum sive prebost undecim armorum dicte artis palestrine elevari, videlicet, spasa et braquer petit, spasa de dos mans, basto de dos bots, mitge lansa, punyal, de la curta daga, spasa e braquer gran, spasa e daga, spasa e rodella, spasa e capa et spasa sola; et dicti Joannes Codalet et Stephanus Cristia, quamplurimum fore examinantes, dicto Petro Fomos in ipsius artis palestrine prepositorum consortio die presenti aggregare, dictam presentationem benigne admiserunt

és ugyanazon Joan Benedict nyomban bemutatta az említett Petrus Fomost a fent nevezett Joan Codaletnek és Stephanus Crestiának, mivel az minden erejével kérte és kívánta, hogy az említett Joan Codalet és Stephanus Crestia vizsgáztassa le, majd a vizsga után emeljék az említett palestrina művészet tizenegy fegyvernemének prévôt-jává vagy prebostjává (prepositus sive prebost), nevezetesen: kard és kis ökölpajzs (spasa et braquer petit), kétkezes kard (spasa de dos mans), kétvégű bot (basto de dos bots), félpika (mitge lansa), tőr (punyal), rövid tőr (curta daga), kard és nagy ökölpajzs (spasa e braquer gran), kard és tőr (spasa e daga), kard és kerek pajzs (spasa e rodella), kard és köpeny (spasa e capa), valamint kard önmagában (spasa sola); az említett Joan Codalet és Stephanus Cristia pedig, alapos vizsga (?) után ezen a napon az említett Petrus Fomost e palestrina művészet prévôt-jainak közösségébe (kívánván) fogadni, jóindulatúan elfogadta az említett bemutatást

¶ 3Fegyverek és felszerelésVizsga és fokozatok

1. sz. – a vizsga

et ad artem procedens, dictus Petrus Fomos gratenter sed aliquantulum tremebunde ipsum examen in se sponte suscipiens, presentibus et assistentibus honorabili et discreto Jacobo Oliver subbajulo dicte ville Perpiniani, Fernando Costa preposito sive prebost, Joanne Ferrer, Joanne Opol licenciatis, Joanne Oret, habitatoribus dicte ville Perpiniani, et Guillermo Codalet ville de Insula, omnibus inforcibus in dictis arte et usu palestrine ad hoc citatis seu modo debito convocatis, et aliis plurimis in multitudine copiose confluentibus in loco predicto, servato prius per dictum Petrum Fomos omnibus solempnitatibus que in talibus examinibus sunt servandæ, assumptis in manibus suis ense et anchile vulgo dictis spasa e braquer petit, et aliis armis superius expressatis, coram prefatis lanistis ac cum eis simul et semel ictus dedit et solempnitates fecit.

majd a mesterség bemutatására térve a nevezett Petrus Fomos hálásan, de némileg remegve, saját akaratából vállalta a vizsgát a tiszteletre méltó és körültekintő Jacobus Oliver, a nevezett Perpignan város alvárnagya (subbajulus), Fernando Costa, prévôt, avagy prebost, Joan Ferrer és Joan Opol licenciátusok, Joan Oret, a nevezett Perpignan város lakosai, valamint az Illa városából való Guillermus Codalet jelenlétében és közreműködésével, akik mindannyian „inforcibus” (?) voltak a nevezett palestrina művészetében és gyakorlatában, s akiket erre megidéztek vagy szabályszerűen összehívtak, továbbá sok más ember előtt, akik nagy számban sereglettek a nevezett helyre. Miután a nevezett Petrus Fomos előbb eleget tett az ilyen vizsgákon követendő valamennyi ünnepélyes formaságnak, kezébe vette a kardot és az ökölpajzsot, közönséges nevükön spasa e braquer petit, valamint a fent felsorolt többi fegyvert, és az említett lanistae előtt, velük együtt és egyidejűleg csapásokat mért, és elvégezte az ünnepélyes formaságokat (solempnitates).

¶ 4

Quibus sic peractis, ipsi laniste sive magistri armorum subtiliter et ingeniose de singulorum ictibus prefate artis palestrine, videlicet, dictus Stephanus Crestia de spasa e braquer petit solum, et dictus Joannes Codalet de aliis armis, vulgo nuncupatis spasa de dos mans, basto de dos bots, de mitge lanse, de punyal, de la curte daga, de spasa e braquer gran, spasa e darga, spasa e rodella, spasa e capa, e spasa sola examinarunt. In quo quidem examine ita bene et ingeniose ac subtiliter de omnibus prefatis armis se habuit, quod, habito per superius nominatos lanistas inter se maturo colloquio et tractatu, et nemine ipsorum in aliquo discrepante, ipsum Petrum Fomos in dictis usu et arte palestrine, videlicet undecim armorum superius expressatorum, suis exhigentibus meritis, approbaverunt et pro approbato ipsum haberi voluerunt.

Ennek végeztével maguk a lanisták, vagyis vívómesterek alaposan és szakszerűen megvizsgálták őt az említett palestrina művészetének egyes (fegyvereihez) tartozó ütésekből, nevezetesen: az említett Stephanus Crestia kizárólag kardból és kis ökölpajzsból (spasa e braquer petit), az említett Joan Codalet pedig a többi fegyverből, amelyeket közönségesen kétkezes kardnak, kétvégű botnak, félpikának, hegyestőrnek, rövid tőrnek, kardnak és nagy ökölpajzsnak, kardnak és tárcsapajzsnak (spasa e darga), kardnak és kerek pajzsnak, kardnak és köpenynek, valamint önmagában használt kardnak neveznek. E vizsgálaton az összes említett fegyverrel oly jól, ügyesen és kifinomultan szerepelt, hogy a fent nevezett lanisták érett tanácskozás és egymás közötti megbeszélés után, mindenben egyetértve, Petrus Fomost érdemeinek megfelelően alkalmasnak nyilvánították a palestrina említett gyakorlatában és művészetében, nevezetesen a fent felsorolt tizenegy fegyverben, és úgy rendelkeztek, hogy elismertnek tekintsék.

¶ 5Vizsga és fokozatokFelügyelet és bíráskodás

1. sz. – az eskü

Qua approbatione per prefatos lanistas facta, prestito prius per dictum Petrum Fomos corporali juramento, genibus in terra flexis et capite discoperto, super signum sancte cru✝cis facte de pluribus ensibus ad sancta Dei quatuor evangelia manibus suis corporaliter tacta, quod a cetero quoad potuerit sanctam fidem catholicam deffendet ense in manu sua, si opportuerit, evaginato; item, deffendet viduas et pupillos positos in necessitate quotiens fuerit requisitus, honestate salva; item, honorabit magistris dicte artis palestrine et dictam artem decorabit pro viribus suis; item, quando repertus fuerit in aliqua civitate aut villa in qua fuerit aliquis magister dicte artis palestrine infirmitate detentus, ei succurret et juvabit juxta suum posse;

Miután a nevezett lanistae ezt jóváhagyták, a nevezett Petrus Fomos először a földön térdelve, fedetlen fővel, több kardból formált szent kereszt ✝ jelére és Isten négy szent evangéliumára, azokat kezével ténylegesen megérintve esküt tett: hogy ezentúl, amennyire képes rá, kezében karddal, szükség esetén kivont karddal védi a szent katolikus hitet; továbbá, hogy szükségükben megvédi az özvegyeket és árvákat, valahányszor erre kérik, a tisztesség sérelme nélkül; továbbá, hogy tiszteli a nevezett palestrina művészet mestereit, és erejéhez mérten öregbíti e művészet becsületét; továbbá, hogy ha olyan városban vagy mezővárosban tartózkodik, ahol a nevezett palestrina művészet valamely mestere betegen fekszik, lehetőségeihez mérten segíti és támogatja őt;

¶ 6Vizsga és fokozatok

item, quod non tenebit mulierem impudicam, nec lucrum inhonestum ab ipsis mulieribus recipiet, sub pena privationis armorum, et infractionis juramenti, super qua infractione prossequi posset et privari per magistros dicte artis palestrine; item, quod non docebit dictam artem Sarracenos vel Judeos; item, docebit bene et decenter quoscumque dictam artem addiscere volentes dando sibi salarium condecens, et quod non dabit lectionem alicui scholari seu scolaribus, dictam artem addiscentibus, in diebus festivis et per sanctam matrem ecclesiam festivari mandatis et ordinatis; item, quod servabit privilegia concessa vel in futurum concedenda, sub penis et juramento jamdictis, et alia omnia faciet que prepositi dicte artis palestrine facere sunt consueti.

Továbbá, hogy nem tart erkölcstelen nőt, és ilyen nőktől nem húz tisztességtelen hasznot, fegyvereitől való megfosztás és esküszegés terhe alatt; e vétségért eljárást indíthatnak ellene, és az említett palestrina művészet mesterei megfoszthatják fegyvereitől; továbbá, hogy az említett művészetet nem tanítja szaracénoknak vagy zsidóknak; továbbá, hogy mindazokat, akik az említett művészetet meg kívánják tanulni, jól és tisztességesen tanítja, ha megfelelő díjat fizetnek neki, és hogy az említett művészetet tanuló egyetlen tanítványnak vagy tanítványoknak sem ad leckét azokon az ünnepnapokon, amelyek megtartását az Anyaszentegyház elrendelte; továbbá, hogy az említett büntetések és eskü terhe alatt megtartja a már megadott vagy a jövőben megadandó kiváltságokat, és megteszi mindazt, amit az említett palestrina művészet prépostjai szokás szerint megtesznek.

¶ 7A vívóiskola tartásának jogaNapok és ünnepekBírságok és magatartás

1. sz. – mesterré avatás és tanúk

Dicti vero magistri superius nominati, presentibus superius nominatis, prefatum Petrum Fomos ydoneum et sufficientem in prepositum sive prebost dictorum usus et artis palestrine, videlicet undecim armorum superius expressatorum, elevarunt, et pro preposito ex inde ipsum haberi voluerunt et teneri, volentes, ut publice dixerunt, in quantum ad eos spectat ipsum Petrum Fomos gaudere omnibus illis honoribus, preheminenciis et prerogativis quibus ceteri gaudent prepositi prefate artis palestrine. De quibus omnibus et singulis dictus Petrus Fomos petiit sibi fieri et tradi publicum instrumentum, unum et plura per me notarium publicum infrascriptum. Que fuerunt acta Perpiniani, anno, mense, die et loco predictis, presentibus ibidem Johanne Balester, Joanne Angles, paratoribus dicte ville Perpiniani, testibus ad premissa vocatis specialiter et rogatis.

Ezután a fent nevezett mesterek a fent nevezettek jelenlétében az előbb említett Petrus Fomost alkalmasnak és megfelelőnek ítélve az említett palestrina gyakorlatának és művészetének, mégpedig a fent felsorolt tizenegy fegyvernek prévôt-jává, avagy prebostjává emelték, és akarták, hogy ettől fogva prévôt-nak tartsák és tekintsék; továbbá, amint nyilvánosan kijelentették, a maguk részéről akarták, hogy Petrus Fomos élvezze mindazokat a tiszteletbeli jogokat, elsőbbségeket és előjogokat, amelyeket a palestrina említett művészetének többi prévôt-ja élvez. Minderről és ezek mindegyikéről az említett Petrus Fomos azt kérte, hogy én, az alább megnevezett közjegyző egy vagy több közokiratot állítsak ki, és adjak át neki. Mindez Perpignanban történt, a fent említett évben, hónapban, napon és helyen, Johan Balester és Joan Angles, az említett Perpignan város posztókikészítői (paratores) jelenlétében, akiket a fentiekhez külön tanúként hívtak és kértek fel.

¶ 8Vizsga és fokozatok

1. sz. – a délutáni vizsga a helytartóság régense előtt

Preterea vero, adveniente hora prima post meridiem ejusdem diei, prefatus Joannes Benedictus lanista, patrinus dicti Petri Fomos, presentavit coram magnifico Raphaele Rire, legum doctore, regente vicariam Rossilionis et Vallespirii pro magnifico Ferdinando Jon, domicello, in villa Perpiniani domiciliato, et venerabilibus Joanne Codalet, Stephano Crestia et Joannē Sarda, lanistis prefatis, jamdictum Petrum Fomos intus quandam auleam dicti hospitii dicti Joannis Sarda, pro subeundo alias dictum examen, ad quod examen idem Petrus Fomos fuit admissus et successive per eosdem lanistas, de omnibus prefatis armis superius enarratis, ibidem examinatus.

Továbbá ugyanezen nap délutánjának első órájában a fent nevezett lanista, Joan Benedict, az említett Petrus Fomos keresztapja (patrinus) az említett Petrus Fomost a nagyságos Raphael Rire jogtudor, Roussillon és Vallespir vikáriátusának a nagyságos Ferdinand Jon, Perpignan városában lakó nemesúr (domicellus) nevében eljáró kormányzója, valamint a tiszteletre méltó Joan Codalet, Stephanus Crestia és Joan Sarda, a fent nevezett lanisták elé vezette az említett Joan Sarda említett házának egyik termében, hogy ismét letegye az említett vizsgát; Petrus Fomost e vizsgára bocsátották, és ott ugyanezen lanisták sorra levizsgáztatták a fent felsorolt valamennyi fegyvernemből.

¶ 9Felügyelet és bíráskodás

Et facta dicta examinatione, prefati laniste prefato alias per dictum Petrum Fomos corporali juramento, modo et forma premissis, prefatum Petrum Fomos iterum approbaverunt et ipsum approbatum in prepositum sive prebost usus et artis palestrine, videlicet undecim armorum superius expressatorum, elevarunt, et pro preposito exinde ipsum haberi voluerunt et tenent, volentes, ut alias dixerunt, in quantum ad eos pertinet et spectat, ipsum Petrum Fomos gaudere omnibus illis honoribus, preheminenciis et prerogativis quibus ceteri gaudent prepositi prefate artis palestrine. De quibus omnibus et singulis prefatus Petrus Fomos petiit sibi fieri publicum instrumentum, unum et plura per me notarium infrascriptum. Que fuerunt acta Perpiniani anno, mense, die et loco predictis, presentibus ibidem Fernando Costa, preposito sive prebost dictorum usus et artis palestrine, Guielelmo Codalet, lusore in dicta arte, et Fernando Rollan, scriptore ejusdem ville Perpiniani, testibus ad premissa vocatis specialiter et rogatis.

Az említett vizsga megtörténtével, miután Petrus Fomos előzőleg a fent meghatározott módon és formában testi esküt tett, a fent nevezett lanistae ismét alkalmasnak ítélték a nevezett Petrus Fomost, és az alkalmasnak ítélt személyt a palestrina gyakorlatának és művészetének, mégpedig a fent felsorolt tizenegy fegyvernek a segédmesterévé, azaz provostjává vagy prebostjává emelték, és úgy kívánták, hogy ettől fogva segédmesternek tekintsék, amint ők is annak tekintik; továbbá, mint korábban mondották, amennyiben ez rájuk tartozik és őket érinti, azt kívánták, hogy Petrus Fomos mindazon tiszteletet, elsőbbséget és kiváltságot élvezze, amelyet a palestrina említett művészetének többi segédmestere élvez. Mindezekről és ezek minden egyes részletéről a fent nevezett Petrus Fomos azt kérte, hogy én, az alulírott közjegyző, egy vagy több közokiratot állítsak ki számára. Mindez Perpignanban történt, a fent megjelölt évben, hónapban, napon és helyen, Fernando Costa, a palestrina említett gyakorlatának és művészetének provostja vagy prebostja, Guillermus Codalet, az említett művészet gyakorlója (lusor), valamint Fernando Rollan, ugyanezen Perpignan város írnoka jelenlétében, akiket a fentiekhez külön tanúként hívtak és kértek fel.

¶ 10Vizsga és fokozatok

2. sz.: Alodius Deulofe, négy fegyvernem prévôt-ja (1519. szeptember 4.) – arenga

In Christi nomine ejusque gloriosissime genitricis Virginis Marie totiusque curie triumphantis nominibus humiliter invocatis: Cum armorum usus vetustate et consuetudine roboratus ab imperatoribus, regibus, principibus, ducibus, comitibus, marchionibusque auctoritate quamplurimum sit illustratus; cum non solum imperatoriam magestatem legibus opporteat armari, sed etiam quamplurimum et necessario armis expediat decorari quem uberiori privilegio attolli convenit, cum tendat ad superbiam repellendam, que sacro juris consilio, imo verius omnium jurium auctoritate et precepto fore censetur repellenda, in mentibus hocce aspertum penitus reducendo:

Krisztusnak és legdicsőségesebb anyjának, Szűz Máriának, valamint az egész diadalmas mennyei udvarnak a nevében, akiknek nevét alázatosan segítségül hívjuk: minthogy az ősi hagyomány és a szokás által megerősített fegyverforgatást a császárok, királyok, fejedelmek, hercegek, grófok és őrgrófok tekintélye nagy becsben részesítette; minthogy a császári felségnek a törvényekkel is felvértezve kell lennie, és rendkívül szükséges, hogy fegyverek is ékesítsék, e fegyverek (használatát) helyénvaló szélesebb kiváltsággal rangra emelni, mivel a kevélység visszaszorítását szolgálja. A jog szent tanácsa, helyesebben valamennyi törvény tekintélye és parancsa szerint a kevélységet vissza kell szorítani, (így) egészen kiirtva azt az emberek elméjéből (?):

¶ 11

2. sz. – a jelölt bemutatása

Idcirqo, pateat universis et singulis hocce presens publicum instrumentum inspecturis, quod, anno a nativitate Domini millesimo quingentesimo decimo nono, die vero intitulata quarta mensis septembris, intus hospicium venerabilis Joannis Sarda, laniste, sive mestre d'escrima, ville Perpiniani, situm extra menia et satis prope de la Vassa dicte ville Perpiniani, Elnensis diecesis, in scriptoris testiumque inprescriptorum ad hoc specialiter vocatorum et rogatorum presencia, personaliter constitutus honorabilis Petrus Fornos, prepositus in arte palestrina, coram venerabilibus viris Joanne Codalet, Joanne Banet, ville de Insula, Stephane Crestia et Joanne Sarda ville Perpiniani lanistis sive in arte palestrine magistris, pro infrascriptis, intus dictum hospicium dicti Sarda existentibus, ac more debito convocatis et congregatis, presentavit eidem Joanni Benedicti venerabilem virum Alodium Deulofe, loci de Baxanis, Elnensis diecesis, discipulum suum in usu et arte palestrine, videlicet quatuor armorum inferius expressatorum, supplicando ipsum Joannem Benedicti quatenus vellet acceptare dictum Alodium Deulofe in filiolum.

Tudja meg tehát mindenki és minden egyes személy, aki e jelen közokiratot látja, hogy az Úr születésének ezerötszáztizenkilencedik évében, szeptember havának negyediknek nevezett napján, a tiszteletre méltó Joan Sarda, Perpignan város lanistája vagy mestre d'escrimája házában, amely az említett Perpignan város falain kívül, a de la Vassa közelében, az elne-i egyházmegyében fekszik, az írnok és az alább megnevezett, külön e célból meghívott és felkért tanúk jelenlétében a tiszteletre méltó Petrus Fornos, a palestrina művészetének prévôt-ja személyesen megjelenve a tiszteletre méltó férfiak, Joan Codalet, az Illa városából való Joan Banet, Stephanus Crestia és a Perpignan városából való Joan Sarda, a palestrina művészetének lanistái vagy mesterei előtt, akik az alább írott ügyek végett az említett Sarda említett házában tartózkodtak, és szabályszerűen összehívták őket és összegyűltek, bemutatta ugyanazon Joan Benedictnek a tiszteletre méltó Alodius Deulofét, az elne-i egyházmegyében fekvő Baixas helységből, aki a palestrina gyakorlatában és művészetében, nevezetesen az alább felsorolt négy fegyver használatában az ő tanítványa volt, és kérte Joan Benedictet, hogy legyen hajlandó az említett Alodius Deulofét keresztfiául fogadni.

¶ 12Vizsga és fokozatok

Quiquidem Joannes Benedicti predicte supplicationi amovens, acceptavit dictum Alodium Deulofe in filiolum, et statim idem Joannes Benedicti presentavit dictum Alodium Deulofe prefatis Joanni Codalet, Joanni Sarda et Stephano Cristia, petentem et cupientem totis suis viribus a dicto Joanne Codalet, Joanne Sarda et Stephano Cristia, in dicta arte palestrine magistris, examinari, et examinatum in prepositum sive prebost, dictorum quatuor armorum sequentium dicte artis palestrine elevari et decorari, videlicet, spasa y braquer petit, spasa de dos mans, spasa y braquer gran, y lansa. Et dicti Joannes Codalet, Joannes Sarda et Stephanus Cristia, quamplurimum fore examinantes, dicto Alodio Deulofe retribuere, prout et merito retribui debet unicuique pro sui labore mercedem cupientes, ipsum Alodium Deulofe in ipsius artis palestrine prepositorum consortio, die presenti, aggregare, dictam presentationem benigne admiserunt

Joan Benedict, eleget téve (?) az említett kérésnek, az említett Alodius Deulofét keresztfiává fogadta, majd ugyanez a Joan Benedict nyomban bemutatta az említett Alodius Deulofét a fent nevezett Joan Codaletnek, Joan Sardának és Stephanus Cristiának, mivel az minden erejével kérte és kívánta, hogy az említett Joan Codalet, Joan Sarda és Stephanus Cristia, a palestrina említett művészetének mesterei megvizsgálják, és a vizsgálat után e palestrina művészet következő négy fegyvernemének prévôt-jává vagy prebostjává emeljék és e címmel ékesítsék, nevezetesen: kard és kis ökölpajzs (spasa y braquer petit), kétkezes kard (spasa de dos mans), kard és nagy ökölpajzs (spasa y braquer gran), valamint lándzsa (lansa). Az említett Joan Codalet, Joan Sarda és Stephanus Cristia pedig, alapos vizsgálat után (?) meg kívánván jutalmazni az említett Alodius Deulofét, ahogyan mindenkinek jogosan jutalom jár munkájáért, és e napon Alodius Deulofét a palestrina e művészete prévôt-inak közösségébe kívánván fogadni, jóindulatúan elfogadták az említett bemutatást

¶ 13Fegyverek és felszerelés

2. sz. – a vizsga

et ad artem procedens, dictus Alodius Deulofe ilori (hilari) fronte et equo animo ipsum examen in se suscipiens, presentibus et assistentibus venerabilibus et discretis viris magistris superius nominatis, Michaelem Magones regio portario curie spectabilis domini gubernatoris comitatuum Rossilionis et Ceritanie, Joanne Marco et Bernardo Geli, prepositis in dicta arte et usu palestrine, ad hoc citati seu modo debito convocatis, et aliis quamplurimis in multitudine copiosa confluentibus in loco predicto, servatis prius per dictum Alodium Deulofe omnibus solempnitaque in talis examinibus sunt servanda, assumptis in manibus suis ense et anchile vulgo dictis spasa e braquer petit, et cum eis simul et semel ictus dedit et solempnitates fecit que in talibus sunt fiende.

majd a vívóművészetre térve, az említett Alodius Deulofe derűs arccal és nyugodt lélekkel vállalta a vizsgát a fent nevezett tiszteletre méltó és megfontolt férfiak, a mesterek, Michael Magones, Roussillon és Cerdanya grófságok nemes kormányzó urának udvarában szolgáló királyi ajtónálló (portarius), Joan Marco és Bernardus Geli, az említett művészet és a palestrina gyakorlásának prévői jelenlétében és közreműködésével, akiket erre meghívtak vagy szabályszerűen egybehívtak, valamint igen sok más ember előtt, akik nagy számban sereglettek az említett helyre. Miután az említett Alodius Deulofe előbb megtartotta mindazokat az ünnepélyes formaságokat, amelyeket az efféle vizsgákon meg kell tartani, kezébe vette a kardot és az ökölpajzsot, közönséges nevükön spasa e braquer petit, és ezekkel együtt és egyszerre ütéseket adott, valamint elvégezte az ilyen alkalmakkor elvégzendő ünnepélyes cselekményeket.

¶ 14Felügyelet és bíráskodás

Quibus sic peractis ipsi laniste seu magistri armorum subtiliter et ingeniose de singulorum ictibus prefate artis palestrine examinarunt. In quaquidem examine ita bene, ingeniose ac subtiliter de omnibus prefatis armis se habuit, quod, habito per superius nominatos lanistas inter se maturo colloquio et tractatu, et nemine ipsorum in aliquo discrepante, ipsum Alodium Deulofe in dictis usu et arte palestrine, videlicet quatuor armorum superius expressatorum, suis exhigentibus meritis, approbarunt et pro approbato ipsum haberi voluerunt.

Ennek végeztével maguk a lanistae, vagyis a fegyverforgatás mesterei alaposan és szakszerűen levizsgáztatták őt a palestrina említett művészetének valamennyi (fegyveréhez) tartozó ütésekből. E vizsgán minden említett fegyverrel oly jól, ügyesen és kifinomultan szerepelt, hogy a fent megnevezett lanistae egymás közti alapos tanácskozás és megbeszélés után, mindenben egyetértve, érdemeinek megfelelően alkalmasnak nyilvánították Alodius Deulofét a palestrina említett gyakorlatában és művészetében, mégpedig a fent felsorolt négy fegyver használatában, és elrendelték, hogy elismertnek tekintsék.

¶ 15Vizsga és fokozatok

2. sz. – az eskü

Qua approbatione per prefatos lanistas facta, prestitoque prius per dictum Alodium Deulofe corporaliter juramento, genibus ad tellurem flexis et capite discoperto, super signum sancte cru✝cis factum de pluribus ensibus ad sancta Dei quatuor evangelia membris suis corporaliter sponte tacta, quod a cetero quoad poterit sanctam fidem catholicam deffendet, ense in manu sua, si opportuerit, evaginato; item deffendet viduas et pupillos in necessitate positos quotiens fuerit requisitus, honestate salva; item, honorabit magistris dicte artis palestrine et dictam artem decorabit pro viribus suis; item quando repertus fuerit in aliqua civitate aut villa in qua fuerit aliquis magister dicte artis palestrine infirmitate detentus, ei succurret et juvabit juxta suum posse;

Miután az említett lanistae ezt jóváhagyták, az említett Alodius Deulofe először személyesen esküt tett, a földön térdelve és fedetlen fővel, több kardból kirakott szent kereszt ✝ jelére és Isten négy szent evangéliumára, amelyeket saját akaratából kezével érintett: hogy ezentúl, amennyire tőle telik, kezében karddal, szükség esetén kivont karddal fogja védelmezni a szent katolikus hitet; továbbá, hogy a tisztesség határain belül megvédelmezi a rászoruló özvegyeket és árvákat, valahányszor erre kérik; továbbá, hogy tisztelni fogja a palestrina említett művészetének mestereit, és erejéhez mérten öregbíti e művészet dicsőségét; továbbá, ha olyan városba vagy mezővárosba kerül, ahol a palestrina említett művészetének valamely mestere betegen fekszik, lehetőségei szerint segíti és támogatja őt;

¶ 16Vizsga és fokozatok

item, quod non tenebit mulierem impudicam, nec lucrum inhonestum ab ipsis mulieribus recipiet, sub pena privationis armorum et infractionis juramenti, super qua infractione prossequi posset et privari per magistros dicte artis palestrine; item, quod non docebit dictam artem palestrine Sarracenos et Judeos; item, docebit bene et decenter quoscumque dictam artem addiscere volentes dando sibi salarium condecens, et quod non dabit lectionem alicui scholari seu scholaribus dictam artem addiscentibus, in diebus festivis et per sanctam matrem ecclesiam festivari mandatis et ordinatis; item, quod servabit privilegia concessa vel in futurum concedenda sub penis et juramento jamdictis, et omnia alia faciet que prepositi dicte artis palestrine facere sunt consueti.

továbbá, hogy nem tart maga mellett erkölcstelen nőt, és ilyen nőktől tisztességtelen hasznot sem fogad el, fegyverviselési jogának elvesztése és esküszegés terhe mellett; e vétségért a mondott palestrina művészetének mesterei eljárást indíthatnak ellene, és megfoszthatják jogától; továbbá, hogy a mondott palestrina művészetét nem tanítja szaracénoknak és zsidóknak; továbbá, hogy jól és tisztességesen tanít mindenkit, aki a mondott művészetet meg kívánja tanulni, ha illő díjat fizetnek neki, és hogy a mondott művészetet tanuló egyetlen növendéknek vagy növendékeknek sem ad leckét azokon az ünnepnapokon, amelyek megtartását az anyaszentegyház elrendelte és előírta; továbbá, hogy a mondott büntetések és eskü terhe mellett megtartja a már megadott vagy a jövőben megadandó kiváltságokat, és megteszi mindazt, amit a mondott palestrina művészetének segédmesterei szokás szerint megtesznek.

¶ 17A vívóiskola tartásának jogaNapok és ünnepekBírságok és magatartás

2. sz. – mesterré emelés és tanúk

Dicti vero magistri, presentibus superius nominatis, prefatum Alodium Deulofe idoneum et sufficientem in prepositum sive prebost dictorum artis et usus palestrine, videlicet novem (quatuor) armorum superius expressatorum, elevarunt, crearunt, fecerunt et deputaverunt, et pro preposito ex inde ipsum haberi voluerunt et teneri, volentes, ut publice dixerunt, in quantum ad eos spectat, ipsum Alodium Deulofe gaudere omnibus illis honoribus, preheminenciis et prerogativis quibus ceteri gaudent prepositi prefate artis palestrine. De quibus omnibus et singulis dictus Alodius Deulofe petiit sibi fieri et tradi publicum instrumentum, unum et plura per me notarium publicum subscriptum. Que fuerunt acta Perpiniani, anno, mense, die et loco predictis, presentibus ibidem Joanne Prats paratore, Francisco Ribera alias Ordua sartori, et Petro Ros scriptore dicte ville.

Ezután az említett mesterek a fent nevezettek jelenlétében az előbb említett Alodius Deulofét alkalmasnak és megfelelőnek ítélve az említett palestrina művészetének és gyakorlatának, mégpedig a fent felsorolt kilenc (négy) fegyvernek prévôt-jává, avagy prebostjává emelték, avatták, tették és nevezték ki, és akarták, hogy ettől fogva prévôt-nak tartsák és tekintsék; továbbá, amint nyilvánosan kijelentették, a maguk részéről akarták, hogy Alodius Deulofe élvezze mindazokat a tiszteletbeli jogokat, elsőbbségeket és előjogokat, amelyeket a palestrina említett művészetének többi prévôt-ja élvez. Minderről és ezek mindegyikéről az említett Alodius Deulofe azt kérte, hogy én, az alulírott közjegyző egy vagy több közokiratot állítsak ki, és adjak át neki. Mindez Perpignanban történt, a fent említett évben, hónapban, napon és helyen, Joan Prats posztókikészítő, Franciscus Ribera alias Ordua szabó és Petrus Ros, az említett város írnoka jelenlétében.

¶ 18Vizsga és fokozatok

A forrás adatai

ID
P124
Eredeti cím
in usu et arte palestrine
Típus
oklevél és levéltári irat
Dátum
26. április 1519; 4. szeptember 1519
Hely
Perpignan (Roussillon, akkor az Aragóniai Korona része)
Ország (ma)
Franciaország
Nyelv
latin
Testvériség
Francia vívómesteri közösségek
Szerző
notár v Perpignane; majstri (lanistae) Joannes Sarda, Joannes Benedicti, Joannes Codalet, Stephanus Crestia
Levéltár
notárske minúty v Perpignane (dnes asi Archives départementales des Pyrénées-Orientales); signatúra neuvedená
Kiadás
Champollion-Figeac, Documents historiques inédits IV (1848), N° XVII, s. 359–363 (oznámil Henry, Perpignan)
Digitalizált változat / katalógusrekord
https://books.google.sk/books?id=-vkUAAAAQAAJ&pg=RA1-PA359
Relevancia
relevancia: 4 az 5-ből egy szabály gyakorlati alkalmazását tanúsító cselekmény írásos emléke (mesterlevél, vizsga, határozat)
Ellenőrzés
kiadás elolvasva

E forrás hivatkozásai

Hivatkozik rá

Kutatási jegyzetek (szlovákul)

Munkajegyzetek a forráshoz a szerkesztett szöveg elkészültéig. Egyedi megállapítások, nem összefüggő ismertetés.