A vívócéhek forrásai
Az oldal nyelve · Magyar

Források › P290

Két vívó siralma

Ein schön newes Klaglied Von Zweyen Fechtern

Ének Caspar Reiser Marxbruder haláláról, amely 1610. január 1-jén egy augsburgi vívóiskolán esett: egy kovács a rapírral és tőrrel vívott mestervizsgán szemen szúrta, 'not out of envy but by fencers' custom'.

Típus
szakirodalom
Dátum
1610 (az esemény: 1. 1. 1610)
Hely
Augsburg
Testvériség
Marxbrüder (a kard mesterei)
Ellenőrzés
az eredeti ellenőrizve
Relevancia
4/5

Teljes fordítás az eredeti szöveggel ↓

A forrás képe

Az „Ein schön newes Klaglied Von Zweyen Fechtern“ című röplap címlapja (Augsburg, 1610). A kép a Staatsbibliothek zu Berlin szerveréről töltődik be.
Az „Ein schön newes Klaglied Von Zweyen Fechtern“ című röplap címlapja (Augsburg, 1610). A kép a Staatsbibliothek zu Berlin szerveréről töltődik be.
Staatsbibliothek zu Berlin – PK, PPN772415390 · digitalizálás · Public Domain Mark 1.0

A forrásban szereplő szabályok

A szöveg részletei témák szerint. A téma más városokkal való összehasonlításhoz, a cikk az alábbi szöveghez vezet.

Teljes fordítás

A munkafordítás az angol vagy a szlovák változaton alapul. Minden bekezdés mellett olvasható az eredeti szöveg.

A szövegrész melletti ¶ jel a szöveg pontosan adott helyére mutató hivatkozás.

Cím

Ein schön newes Klaglied Von Zweyen Fechtern/ was sich mit jhnen inn Augspurg den 1. Jenner 1610. auff offentlicher Fechtschul/ als sie im Tolchen vnnd Rappier miteinander gefochten/ zugetragen hat/ etc.

Szép új siralomének két vívóról: mi történt velük Augsburgban 1610. január 1-jén egy nyilvános vívóiskolán, amikor tőrrel és rapírral vívtak egymással stb.

¶ 1Fegyverek és felszerelésNapok és ünnepek

1–3. versszak: bevezetés és Johannes Schoch vívóiskolája

In deß Grafen von Serins Thon. Jhr Christen thut vernemen/ ein trawrige Geschicht/ Ich thu mich gleichsam schämen/ Daß ich darvon hab dicht/ Jedoch mitleidn ohn massen/ triebe mir mein Gemüt/ Daß ich es nicht kunt lassen/ Solchs in ein Lied zu fassen/ Zum gdechtnus alls in güt.

Zrínyi gróf nótájára. Halljatok, keresztények, egy szomorú történetet. Szinte szégyellem, hogy versbe foglaltam, mégis olyannyira megindította elmémet a határtalan szánalom, hogy nem hagyhattam annyiban: emlékezetül énekbe kellett foglalnom, jó szándékkal.

¶ 2

2. Menniglich zu verkünden/ Die erschreckliche That/ Welche sich thete finden/ Zu Augspurg in der Stadt/ Im Januario eben/ Geleich den ersten Tag/ Als man nun thet anheben/ Ein newes Jar darneben/ Frölich ohn alle klag.

2. Hogy mindenki tudtára adjuk a szörnyű tettet, amely Augsburg városában történt január legelső napján, amikor az új esztendő vidáman és gondtalanul vette kezdetét.

¶ 3

3. Eben als man gezehlet/ Sechzehenhundert Jahr/ Vnd zehen außerwehlet/ Johannes Schoch fürwar/ Ein Fechter wol gezieret/ Hielt ein Fechtschul den Tag/ Auff der man hoch probieret/ Die Kunst/ vnd sie vollführet/ Aber Jammer vnd Klag

3. Amikor az ezernyolcszáztíz helyett ezerhatszáztíz esztendőt írtak, Johannes Schoch, e valóban ékes vívó, azon a napon vívóiskolát tartott, ahol a művészetet alapos próbának vetették alá és bemutatták – ám bánat és siralom [következett]:

¶ 4

4–5. versszak: Caspar Reiser, a Scherb nevű Marxbruder

4. Ist endlich da entsprungen/ Mit einem Fechter gut/ Welchem ist gar mißlungen/ Er hatt ein frischen Muth/ Caspar Reiser genennet/ Hett stets ein mannlichs Hertz/ Zu S. Marx sich bekennet/ Manchem sein Muth zertrennet/ In Ernst vnd auch in Schertz.

4. Végül szerencsétlenség ért egy jó vívót, akinek igen rosszra fordult a sorsa. Eleven szellemű volt, Caspar Reisernek hívták, mindig férfias szíve volt, és Szent Márk követőjének vallotta magát; sok ember bátorságát megtörte, komoly küzdelemben és játékban egyaránt.

¶ 5

5. Sonst meistentheils in Städten/ Ja wo er war bekannt/ Vnd wo er fechten thete/ Wurd er nur Scherb genannt/ Als man nun mit Lust vnd Begier/ Hoffte auff gute Stöß/ Wischt der genannte Scherbe hier/ Auch vnterm Hauffen toll herfür/ stellete sich gar böß.

5. Egyébként többnyire azokban a városokban, ahol ismerték és ahol vívott, egyszerűen Scherbnek nevezték. Amikor pedig az emberek mohó vággyal várták a szép találatokat, az említett Scherb itt is vadul előrontott a tömegből, és harcias képet öltött.

¶ 6

6–9. versszak: vívómérkőzés ruháért és pénzért, szemet ért találat

6. Vnd mit eim Maurer eben/ Sampt einem Zimmermann/ Zu fechten thet anheben/ Mannlich ob diesem Plan/ Ein lust war es zu sehen/ Erfreute menniglich. Was weiter ist geschehen/ Wil ich euch auch verjehen/ darumb so merckt auff mich.

6. És egy kőművessel, valamint egy áccsal e helyen vitézül vívni kezdett; öröm volt nézni, és mindenkit gyönyörködtetett. Azt is elmondom nektek, mi történt ezután, hallgassatok hát rám.

¶ 7

7. Ein Kleid wurde versprochen/ Dem Scherbn/ vnd ein summa Gelt/ Auff welches er thet pochen/ Wann er den Schmied gemeldt/ In dem Rappier thet stossen/ auß Meisterlicher Prob/ Jedoch legt er ein blossen/ hat manchen sehr verdrossen/ Daß er nit sieget ob.

7. Scherbnek egy rend ruhát és pénzösszeget ígértek – ebben bízott –, ha egy mestervizsgán rapierszúrással eltalálja az említett kovácsot. Ám védtelenül hagyta magát, és sokakat bosszantott, hogy nem ő győzött.

¶ 8Díjak és tétek

8. Als sie theten auffheben/ Zierlich inn dem Rappier/ Sampt dem Tolchen darneben/ Vnd tratten beyd herfür/ Geleich in dem anbinden/ Thet der Scherbe ein Stich/ Der Schmied blieb nicht dahinden/ Ließ sich auch mannlich finden/ Für jhm alda nicht wich.

8. Amikor kecsesen felemelték a rapírt, mellette a tőrrel, és mindketten előreléptek, Scherb rögtön az összecsapáskor szúrt; a kovács sem maradt hátra, hanem maga is férfiasan helytállt, és nem hátrált meg előle.

¶ 9

9. Gleich wider böß verhoffen/ Stach der Schmied starck darein/ Hatt den Scherbn gar hart troffen/ Auff das rechte Aug sein/ Das Rappier an der Seiten/ Schier wider gieng herauß/ Thet jhm den Kopff zerscheitten/ Sanck nider für den Leuten/ Ohnmächtig gar mit grauß.

9. Minden várakozás ellenére a kovács erőteljesen előreszúrt, és igen súlyos találatot ejtett Scherb jobb szemén; a rapír csaknem kijött oldalt, felhasította a fejét. A jelenlévők szeme láttára, azok rémületére, teljesen eszméletlenül rogyott össze.

¶ 10

10–12. versszak: halál és temetés

10. Man trug jhn ab mit frieden/ denselben Abend noch/ Ist er auß der Welt gschieden/ Bracht manchem trawren hoch/ Seine Feind sich deß frewen/ Thun daran groß vnrecht/ Dann Gott kan die Vntrewen/ Inn Vnglück auch einweyhen/ Vnd sie stürtzen nicht schlecht.

10. Békében elvitték; még aznap este eltávozott e világból, és sokakat nagy bánatba borított. Ellenségei örvendeznek ezen, s ezzel nagy vétket követnek el, mert Isten a hűtleneket is szerencsétlenségbe taszíthatja, és súlyosan lesújthat rájuk.

¶ 11

11. Dreyhundert Männer eben/ Vnnd sechzehen bereit/ Haben jhm das Gleid geben/ Gantz traurig zu der Zeit/ Im Gottsacker mit klagen/ Hört man der wunder viel/ Was manicher thet sagen/ Von seines Lebens Tagen/ Wunderlich ohne ziel.

11. Háromszáztizenhat férfi kísérte őt akkor, mélységes szomorúságban. A templomkertben, a siratás közepette sok csodás dolgot lehetett hallani, amelyet az emberek életének napjairól meséltek, különöset és végeláthatatlant.

¶ 12

12. Dann Caspar Reiser oben/ Genennet an dem Ort/ In dem Fechten viel Proben/ Hat offt gemachet dort/ In allen Wehren ehrlich/ Ritterlich vnd Hertzhafft/ Hat er gefochten herrlich/ In alln Stücken bewehrlich/ Sein Fechten hatt ein Krafft.

12. A fent nevezett Caspar Reiser ugyanis gyakran és sokszor tett ott próbát a vívásban. Minden fegyvernemben becsülettel, lovagiasan és bátran, kiválóan vívott, minden fogásban bizonyította tudását; vívásában erő volt.

¶ 13

13–16. versszak: nem irigységből, hanem vívószokás szerint

13. Der heilig Job thut lehren/ Dem Menschen sey ein Ziel/ Von Gott gesteckt mit ehren/ Das der Mensch in der still/ Gar nicht mag überschreiten/ Das weiß ein jeder Christ/ Darumb zu diesen zeiten/ Caspar Reiser im streitten/ Sein Stündlein kommen ist.

13. Szent Jób azt tanítja, hogy Isten tisztességgel szab határt az embernek, amelyet az ember hallgatásban semmiképpen sem léphet át; ezt minden keresztény tudja. Ezért ekkor érkezett el Caspar Reiser órája a viadalban.

¶ 14

14. Daß er hat müssen sterben/ Durch die Ritterlich Kunst/ Elendiglich verderben/ Doch nicht auß Neides Brunst/ Von dem Schmied da geschlagen/ Sondern nach Fechtens brauch/ Wird ein jeder verjehen/ Der dieses hat gesehen/ Vnnd frey bekennen auch.

14. Hogy a lovagi művészet által kellett meghalnia és nyomorultul elvesznie – ám nem az irigység hevében sújtott le rá a kovács, hanem a vívók szokása szerint –, azt mindenki tanúsítja és nyíltan elismeri, aki látta.

¶ 15Sérülés és halál a vívójáték során

15. Dem Reiser ist gewesen/ Inn seiner Lebens Zeit/ Wie einem Kind erlesen/ So schläffrig ist noch heut/ Welches stets granet mechtig/ Biß man es legt zur Ruh/ Also hat Gott bedechtig/ In dem Himmel fürtrechtig/ Gesehen immer zu.

15. Reiser életében olyan volt, mint egy kiválasztott gyermek, aki még ma is oly álmos, hogy egyre hangosan sír, míg nyugovóra nem helyezik; Isten pedig mindeközben bölcsen és gondviselőn őrködött a mennyből.

¶ 16

16. Was dem Reiser thet fehlen/ Nemlich das Ruhbettlein/ Gott genad seiner Seelen/ Vor der ewigen Pein/ Geb jm das ewig Leben/ Mit der Gerechten Schaar/ Sampt vns allen hieneben/ Auff daß wir allzeit schweben/ In Frewden immerdar. ENDE.

16. Ami Reisernek hiányzott, nevezetesen a nyugalom ágya – Isten irgalmazzon lelkének az örök gyötrelem előtt, adjon neki örök életet az igazak seregével, mindnyájunkkal az oldalán, hogy mindörökké örömben lebegjünk. VÉGE.

¶ 17

A röplap vége

Auff Kunst/ Stärck/ Muth vnd anders mehr Sol sich keiner verlassn zu sehr/ Denn es war nie keiner so wild/ Er bekam einen der jhn stillt. Gedruckt zu Nürnberg bey Johann Lantzenberger 1610.

Mesterségében, erejében, bátorságában és egyebekben senki se bízzék túlságosan, mert soha nem volt senki oly vad, hogy ne akadt volna valakire, aki lecsendesítette. Nyomtatta Nürnbergben Johann Lantzenberger, 1610.

¶ 18

A forrás adatai

ID
P290
Eredeti cím
Ein schön newes Klaglied Von Zweyen Fechtern
Típus
szakirodalom
Dátum
1610 (az esemény: 1. 1. 1610)
Hely
Augsburg
Ország (ma)
Németország
Nyelv
Német
Testvériség
Marxbrüder (a kard mesterei)
Szerző
neznámy (tlačená pieseň, leták)
Levéltár
Staatsbibliothek zu Berlin – Preußischer Kulturbesitz
Jelzet
PPN772415390
Digitalizált változat / katalógusrekord
https://digital.staatsbibliothek-berlin.de/werkansicht?PPN=PPN772415390
Relevancia
relevancia: 4 az 5-ből egy szabály gyakorlati alkalmazását tanúsító cselekmény írásos emléke (mesterlevél, vizsga, határozat)
Ellenőrzés
az eredeti ellenőrizve
Kutatási jegyzetek (szlovákul)

Munkajegyzetek a forráshoz a szerkesztett szöveg elkészültéig. Egyedi megállapítások, nem összefüggő ismertetés.